A homokhátsági vízrendszert teljesen újra kell gondolni. Amikor a most létező rendszert kiépítették, a vízelvezetés volt a fő cél. Jelenleg fontosabb a vízmegtartó funkció. Nem kell minden csatornát betemetni, de újra kell tervezni a vízelosztási rendszert, ökológusok bevonásával. A Duna- Tisza csatorna ötlete számos problémát vet fel, ezt a kérdést nem lehet lezártnak tekinteni. Ám ennek a gigaberuházásnak számos olyan ökológiai hatása volna, ami többet ártana, mint használna.
Azzal, hogy kiszárad a Homokhátság - mert kevesebbet esik az eső -, párhuzamosan növekszik a napsütéses órák száma is. Egy naperőmű nagy volumenű beruházás lenne, ami nyilván csak hosszú távon realizálódik és térül meg. Hangsúlyoznom kell, hogy mivel Kecskemét környéke az egyik legnagyobb vesztese a klímaváltozásnak, ezért példát kell mutatnunk a környezetbarát energiatermelés területén is.
Az energiahatékonyság terén is fontos lépéseket kell tenni. Ha újraszigeteljük a panelházakat, azzal egyes számítások szerint 80%-os csökkenést érhetünk az energiafelhasználásban. Ezzel nemcsak munkát adunk a helyi építőipari vállalkozásoknak, de középtávon a gázszámla különbözetében is látványos eredményeket érhetünk el. Nem utolsó sorban a CO2 kibocsátásunk is radikálisan csökkenhet.
Gaiaman
Címkék: kecskemét energia klímaváltozás vidékfejlesztés lmp szakpolitika homokhátság Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.