Az alapból abszurd, hogy mi folyik a MÁV-nál évtizedek óta. (Leginkább adófizetői pénz folyik szét, illetve a csókosok zsebébe.) Ám a mostani gyorsvonati felár bevezetésével tovább hergelik csak az egyszerű utasokat. Milyen az már, hogy mindenkinek emelünk a jegyáron kivéve a képviselőket? Jogosan ábrándulnak ki az állampolgárok tömegével a demokráciából, amikor azt látják, hogy nekik egyre többet kell fizetni az egyre rosszabb szolgáltatásért, de kiváltságosoknak nem kell.

vgvonat.jpg

Átlagban heti 5-600 kilométert vonatozom, főképpen a Nyugati-Kecskemét vonalon. MÁV-Start kártya megváltásával 50 százalékos kedvezménnyel, az esetek túlnyomó részében 2. osztályon. Most miért pont nekem ne kéne megváltanom az 1100 forintos jegy mellé a 170 forintos pótjegyet az elég jó fizetésemből, mikor a barátaimnak a pályakezdő bérükből ki kell szurkolni ezt a lóvét is? Félreértés ne essék, nem a saját pénzem ellensége, hanem az adófizetői pénzek barátja vagyok. Nem az egyszerű utasokkal kell kifizettetni azokat a fejlesztési összegeket, amiket lenyúl a Simicska-féle kisgömböc.


Talán a MÁV fejlesztését nem az utasok megfejéséből kellene megoldani, hanem a sokmilliárdos, túlárazott, közgépes vasútfejlesztési pénzek megspórolásával. A Püspökladány-Szajol közötti szakasz annyiba fájt az adófizetőknek a Simicska zsebének tömködésével, hogy abból a pénzből akár aranyozott sínpárokat is lefektethettek volna. A vasúti körgyűrű fejlesztésének 350 milliárdja is kerülhetett volna jobb helyre a Közgépnél.  

Egy jó hírrel kell kezdenem: most már biztos a Fidesz-bukta. Nem amiatt repedt meg a gránit szilárdságú NER, mert a kormányzás annyira kusza, mint Matolcsy szeme- és gondolatvilága. Nem is azzal játszották ki magukat, hogy Simicska minden állami pályázatot lenyúl, ami egy zongora értékénél nagyobb. Hanem a 13. havi nyugdíj ötlete hozta el Orbán rendszerépítési álmainak a végét.

2012-13 telén a nyugdíjas jóléttel legitimizált autokrácia látszik felül kerekedni a jól képzett fiatalok munkájára alapuló demokrácia elképzelésén. A fiatal demokratákból nyugdíjas autokratákká lettek. Szembeötlő példája ennek, hogy a diáktüntetések csúcspontján, ahelyett, hogy a fortyogó egyetemisták és gimisek kedélyeit a Műegyetemre ment volna csillapítani a miniszterelnök, a Parlament puccos termében smúzolt a nyugdíjasokkal. Ez idáig minden társadalmi csoport tyúkszemére ráléptek, kivéve a nyugdíjasokét. A vállalkozók, a közalkalmazottak, az egyszerű melósok, a diákok, az adófizetők fizetik meg a nyugdíjasoknak tett udvarló gesztusokat. Egyre több újabb kisadót kell nyögni a csökkenő reálkeresetekből amiatt, hogy a nyugdíjak reálértékét növelni lehessen. Véleményem szerint a jó nyugdíjrendszer kiszámítható és az együtt sírunk együtt nevetünk-elven alapszik, nem a politikai marionett bábú szerepén.

nyugger.jpg(kép: Marabu)

Ez a 13. havi nyugdíj végzetes az országnak, mert az egyre rosszabbul élő, egyre kevesebb számú adófizetőnek kell eltartania az egyre több, relatíve egyre jobban élő nyugdíjast. Eközben a potenciális adófizetők elhagyják az országot, mert semmi reményük nincs abban, hogy nekik valaha legyen nyugdíjuk. A kormány meg utánuk küld pár embert, hogy szervezzen diaszpórát, ahelyett, hogy itthon tartaná őket.

A nyugdíjasoknak tett násztánc rövid távú hatásai még kedvezőek is lehetnek a kormánynak, mert a pőre pénzosztogatással a legjobban mobilizálható és a legnagyobb választói csoportról van szó. Ámde már középtávon a politikai szemétdombra vezet ez az út. A Fidesz egy olyan politikai pályára zárta be magát, ahol az MSZP otthonosan játszik. Ígérgetni, majd választás előtt egyszeri nagyobb nyugdíjemelést más adóemelésből finanszírozni, ez régi trükk. Láttuk, hova vezetett. Mindeközben az adófizetők, és a jövő adófizetői átverve érzik magukat. Nem véletlenül áll olyan csehül az MSZP a fiataloknál, most a Fidesz is leküzdi magát arra a szintre. Nem szabad hagyni, hogy az egyesült baloldal és a Fidesz a nyugdíjasoknak tett licitversennyé degradálja a 2014-es választásokat. Az adófizetők érdekeit is képviselnünk kell, különben nem lép ki a rövidtáv vezérelt saját árnyékából a magyar politika.

Egy államnak tisztelnie kell a nyugdíjasait, hisz valaha ők is befizették az adójukat a szüleik nyugdíjáért, de tisztelnie kell azokat is, akik kifizetik az adójukból a nyugdíjakat. A Fidesz a jövő adófizetői helyett a múlt adófizetőit választotta. A múlt elkezdődött. Bízom benne, van annyi tudatos adófizető, hogy gyorsan be is fejezze ezt a sorvasztó fejezetét az ország történetének.

 

Egynyári költségvetés

2012.05.03. 09:52

Tegnap arra kérte a miniszterelnök a frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket. Mi lehet mögötte? Miért kell ennyire elébe menni a dolgoknak? Az unortodoxia mögött is van logika, csak az hatalmi, és nem gazdasági logika.

Emlékezhetünk, hogy született a 2012-es a költségvetés, a Költségvetési tanácsnak egy sajtpapíron adta át a sarokszámokat az NGM, majd az utolsó pillanatban változtak is az irreális a sarokszámok. Az idei büdzsé életbe lépése után két hónappal kvázi megbukott, mert annyi zárolást és új adót rendeltek el, hogy máshol már régen pótköltségvetést kellene tárgyalni. Ehhez képest a 2013-as költségvetés, már a törvényben előírtnál jóval hamarabb kerülne sorra, a nélkül, hogy a 2011-es évet lezárná a zárszámadással. Sajnos nehezen tudom azt feltételezni, hogy a költségvetési felelősség, vagy a véletlen műve lehet.

Amikor 2000-ben a Fidesz a kétéves költségvetést elfogadtatta, akkor a kisgazdák beaprítása volt a hatalmi célja. Most is valami hasonló hatalmi manőverre készülhet. Három forgatókönyvet látok, aminek persze más és más a valószínűsége. Előre hozott választások jöhetnek, vagy az IMF-fel folytatott chiken game-ben lett túsz a magyar költségvetés, vagy a kétharmad olvadhat el nyáron, vagy egy negyedik opció.

Az előrehozott választásokról már sokan lamentáltak elemzői és politikusi szinten is. Egy ősszel tartott választásokon, az új választási törvénynek hála meglenne ismét a kétharmada a Fidesznek és jönne újabb négy év. Valahogy úgy érzem, hogy Orbán számára ez a vereség valamilyen beismerése volna, még ha győztesként kerülne is ki, nehéz volna elmagyarázni, hogy miért kell a „siker” közepén új felhatalmazást adni. A kétharmad elolvadása sem valószínű opció. A költségvetés és az adótörvények java része „feles” törvény, így csak a pénzügyi stabilitási törvény (amibe az egykulcsos adó van bebetonozva) elfogadásához kell kétharmad. A saját maga által épített csapda kikerüléséhez nem hiszem, hogy fel kellene borítani a normál menetrendet.

Az IMF tárgyalásokkal való sakkozás jóval valószínűbbnek látszik. Hiszen idén is már 500 milliárd forint vesztesége származott az adófizetőknek a kamatfeláron keresztül abból, hogy sokáig rugózott a magyar kormány Simor András fizetésén a Bizottsággal. A vége az lett, hogy a vitatott ügyek mennek a Hágába. Lehet, hogy most is arra készül, hogy már a tárgyalások előtt kész helyzet elé állítja az IMF-et? Így a bevételi oldali számokba nem tud beleszólni a Valutaalap, csak a kiadás oldali megszorításokhoz tud ajánlásokat fűzni. De az is lehet, hogy valami teljesen más dolog van a háttérben.

Te mivel adóztatnád magad?

2012.05.02. 15:04

Eljutottunk az adóügyi ámokfutás egyik lokális mélypontjára. A telekom cégeknek kell megmondania Matolcsynak, hogy milyen formában is szeretnének adózni. A sarc végösszege már megvan, a formát mindenki kitalálhatja magának. Ha nem, akkor marad a percenként két forintos Matelcsy-nek becézett pénzbehajtás. Tényleg nincs már újabb ötlete a közgazdászi kreativitás világbajnokának? Mi lesz a következő? Az egyéni vállalkozók mondják majd meg, hogy milyen formában adjanak be minden három forintból kettőt a feneketlen kasszába?

Matolcsy bármerre nézett eddig mindig talált újabb adókivetési lehetőséget. Kimerülhetett a kreativitása? Már nem tud a bankadóhoz hasonló könnyen áthárítható adónemet, vagy a csipsz adóhoz mérhető zavaró miniadót, vagy az élelmiszerlánci hozzájárulásra hajazó, a piacon lévők számára állami védelmi pénz kivetését, kiötölni az állami adó-ötletgyár? Nem adhatja fel. Hiszen eddig minden héten jött új adó. Már annyira megszokta mindenki.

Ezentúl az lesz, hogy Matolcsy rámutat egy piaci szektorra, vagy egy társadalmi csoportra és mond egy összeget. Sajtkészítők: 1,2 milliárd! Fagyiárusok: 790 millió! Aztán mindenki kezdhet gondolkodni, hogy miként is akarja kifizetni az újabb hozzájárulást a ’józan ész elleni szabadságharc’ alapba.  Mert, hogy miből fizeti ki azon már nem kell sokat gondolkozni, mert nincs miből.

Az adórendszer, ha jól csinálják a társadalom vezetési pontja. Egy rosszabb van annál, ha hetente változtatja a kormány az adórendszert, ha bedobja a gyeplőt a lovak közé, és mindenki úgy adózik, ahogyan ő akar, ha eleget fizet.

 

 

Tegnap a pártállam fő közgazdásza megmondta, hogy nem az állam szívja el a pénzt, mert nincs pénz. Erre ma az állami pénzszivattyú újabb kisadó ötletével borzolja a kedélyeket. Az információs társadalom korában mit is célszerű adóztatni? Hát az információáramlást. Majd az internetadótól biztosan felpörög az innováció, a piacon így könnyű lesz információhoz jutni, és fellendül a magyar gazdaság, ha mindenki majd postagalambbal kommunikál.

Kellett itt online portáloknak Schmitt doktori meg a korrupció után kutatgatni. Kellett nektek kormányt kritizálni a facebookon. Kellett nektek annyi vicces animgifet, képszóviccet és poénos képeket feltenni az internetre Matolcsyról. Nesztek itt az internetadó! Erre nem, hogy leállnátok és befognátok a szátokat, tovább poénkodtok a nemzet közgazdászának adókivetési Guiness rekord kísérletével.

Mindenki értse meg, hogy nincs pénz. De előtte talán Matolcsynak kellene megértenie, hogy miért nincsen. Ha minden héten újabb sarcokkal akarja a saját múlt heti hibáját korrigálni, az adórendszert ide-oda rángatva, akkor nem is lesz pénz. Kellene egy nagy levegőt venni, és csinálni egy olyan adórendszert, amihez legalább fél évig nem kellene hozzányúlni.

Ha elképzelünk egy vegyesbolti eladót, aki majd minden terméknél a fejét vakarja, hogy akkor ezen a terméken mekkora is az áfa kulcs, nem az adóegyszerűsítés és a gazdaság kifehérítése jut az eszünkbe. Két csoport jár majd jól a sokkulcsos áfával: a pénztárgépüzletág tulajdonosai és az áfacsalók.

Újabb matolcsyzmusra adta áldását a miniszterelnök. Nem az a legnagyobb baj az ötkulcsos áfával, hogy igazságtalan volna, vagy nem hozna több pénzt az államkasszába, hanem az, hogy túlbonyolít és betarthatatlan. Ezzel megint nem a tisztességes adófizetők élete lesz könnyebb. Hanem a zavarosban halászó áfázók számára nyílik majd meg újabb temérdek kiskapu, ahol kis termék átalakítással nagy tételben nagy lóvékat lehet majd leakasztani. Emlékszünk-e még az olajügyekre?

Természetesen kedvezményes áfa kulcsok bevezetése nem az ördögtől való. Például a zöldségek és gyümölcsök alacsonyabb áfa kulcsát az LMP is felvetette a költségvetés vitájában, a válasz az volt a NER zöldségügyi prominenseitől, hogy erre nincs pénz. Kedvezményes áfa csak a nyersanyag termékeknél működik jól véleményem szerint, ahol nincs további feldolgozása a terméknek. Az EU-ban nem véletlenül van maximum három ÁFA szint megengedve (egy nullás, egy kedvezményes, és egy sztenderd), mert így működtethető a forgalmi adó beszedése.

Ha Matolcsy nem adja be a kulcsot, és minden áron többet akar belőle, akkor az SZJA kulcsok növelésén lehetne elgondolkoznia. Mert az nem bonyolítja túl a rendszert, társadalmilag igazságos és még pénzt is hozna a konyhára.

 

Már nem tudok meglepődni Matolcsyn. A tragikomikummá süllyesztett gazdasági kormányzás a csupán kedélyborzolásra és vagdalkozásra képes. Most adok pár ötletet, honnan lehetne még pénzt szerezni a nemzetgazdaságilag nélkülözhetetlen felcsúti csodastadion építéséhez. Adóztassuk meg azokat, akiken kalap van, és azokat is, akiken nincsen. De Matolcsy dús fantáziáját ismerve leginkább az adókivetést kellene adóztatni.

A gazdasági felemelkedés elengedhetetlen feltétele a gazdasági környezet biztonsága. Mint a legtöbb társadalmi kapcsolat a gazdasági is a bizalmon alapul. Ha a gazdasági környezetet nap, mint nap változtatjuk elvész a bizalom, kevesebb üzlet köttetik, és kevesebb az adóbevétel is. Ezért terjesztettem be azt a törvényjavaslatot, hogy félévente egyszer lehessen csak az adótörvényeken változtatni. Nem volt hosszú életű javaslat a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Mivel kéthetente újabb adókat vet ki a kormány, érdemes volna az adókivetés adóztatásán is elgondolkozni.

 De mivel a névtelen bloggerektől kezdve a hazai kisvállalkozókon keresztül, a nemzetközi nagyvállalatokon át, az európai közösségi intézményekig mindenki, és még a józan ész is összeesküdött a nemzet fő közgazdásza és az ország ellen, ezért nagyon gyorsan kell a pénz, bármi áron. Ha már az elrontott adórendszer kompenzációjának a korrigációja sem jár sikerrel, ha már nincsen újabb szektor, amit meg lehetne adóztatni, akkor nyúzzanak le újabb bőrt a háztartásokról.

Adóztassák meg a kerékpárosokat, mert egyre többen vannak, és amúgyse tudnak rendesen közlekedni.  Adóztassák meg a gyalogosokat is a cipőviselésen keresztül, mert a benzinár emelkedés miatt egyre többen lesznek.  Aki mezítlábbal akarja kikerülni a sarcot, annak jön a talpadó. A hajviseletet a fodrászaton keresztül sarcolják, a kopaszságot pedig adóelkerülés miatt extrán büntessék. Aki kalappal akarja elfedni a tar fejét annak kalapadó jár. Ezek után már hatalmas bevételt hozna, ha az új adók kivetése utána kormánypárti képviselők is fizetnének adókivetési sarcot.