Az abszurd ünnepe

2013.03.17. 16:53

Az idei március 15-e forgatókönyvét Örkény sem tudta volna pikírtebben megírni. Egy tavaszi hóesés okozta káosz a jelenlegi magyar politikai rendszer állatorvosi lovává lett. A történések abszurditása azonban felszínre hozott olyan társadalmi jelenségeket, amik reménykeltőek a rendszer újraindítása szempontjából.

Miközben a szabadságharcos miniszterelnök a gyarmatosítók asztalánál tölti a nemzeti függetlenségi ünnepet, hó lepi be az országot. Tízezrek ragadnak az utakon, százezrek áram nélkül. A kormányzati kommunikáció szerint minden kézben van tartva, csak maradjon az egész ország a járművében, ha kifogy a benzin, akkor üljünk át máshová. A több ezer helyi önszerveződő állampolgárral nem elégedett a belügymin, a káosz eszkalálódásakor önmagát kitüntető katasztrófavédelemmel viszont igen. Mindeközben a vonatok a Déli pályaudvartól a Déli pályaudvarig közlekednek. A nemzeti függetlenségi ünnep csúcspontjaként az osztrák hókotrók behívásával sikerült úrrá lenni a felforduláson. A katasztrófa helyzetet bejelentik, amikor véget ért a káosz.

ho4.jpg

Az ünnep alkalmából egy nem művész kapja a legrangosabb művészi elismerést, egy trollforgató a legkomolyabb állami újságírói díjat. A független kormánypárti civilek már hetek óta rettegnek a bomlasztó elemektől, és lemondták a tömegrendezvényt. Az MSZP-től független E14VSZPMPVSZ vörös szegfűvel ünnepel. Egy vonatbalesetkor sírva fakadó volt miniszterelnök határozott fellépést követel. A legnagyobb rendezvényt egy kávéházi politikai stand up-pal a legkisebb ellenzéki párt rendezi. A Fidesz elnökségben azon tanakodnak, hogy bevegyék az alkotmányba a hótorlaszok tilalmát.

Az abszurd ünnep legnagyobb vívmánya, hogy kiderült, ha az állam becsődöl, az emberi segítségnyújtás működik. Ha nem szolgáltat hírt a közszolgálat, akkor ott van a facebook. Ha nincs elég gép és ember a hivatalos szerveknél, jönnek az önkéntesek. Ha nem csak az uralkodással, hanem a kormányzással is foglalkozna a Fidesz, akkor soha nem derült volna ki ilyen szépen, hogy mi magyarok, megoldjuk önszerveződve a legnagyobb problémákat is. A kölcsönös emberi segítségnyújtásból kinövő mozgalom hozhatja el a kölcsönös gyűlölködésen alapuló abszurd politikai rendszer végét.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján mi sem lehetne méltóbb megemlékezés, mint az ügynökügyek rendezése. Miért nem képes a Fidesz kezelni az ügynökügyet? Miközben harcos antikommunizmusa az egyetlen dolog, ami összeköti a mai Orbánt a ’89-es önmagával. Talán túl sok a vörösből narancsos alsógatyára váltott ember a kormánypárti sorokban? Talán igaz az a szóbeszéd, hogy a rendszerváltáskor minden ellenzéki párt vezetőségébe küldtek embereket a szolgálatok? Talán még ma is meghatározó helyen vannak ezek az emberek?

ugynok.jpgkép:bodoky.blog.hu

Ma a Parlamentben a fideszes és KDNP-s képviselők beszéltek a kommunista múlt rendezése kapcsán utcaátnevezésekről, az MSZP erkölcsi örökségéről, de a legkényesebb témát, az ügynökügyeket, úgy kerülték, mint Harrach Péter a melegfelvonulást. Az LMP ügynökkérdést rendezni kívánó törvényjavaslatát egy éve lesöpörték a kormánypárti gombnyomogatók, arra hivatkozott a miniszterelnök, hogy majd egy bizottság kezeli az ügyet fél éven belül. Azóta még a bizottság sem állt fel.

Mi lehet az oka annak, hogy a Fidesz legalább annyira retteg az ügynökkérdéstől, mint az egyszeri szélsőjobbos a saját szavainak következményeitől?  A mi generációnknak is fontos, hogy ez a kérdés rendezve legyen. Nem azért mert érintettek lehetnénk az ügyben, hanem azért mert az ügynökügy mutat rá legélesebben, hogy a rendszerváltáskor valami nagy mutyival osztották le egymásnak a lapokat az állampárti és az akkori ellenzéki politikusok. Akkor temette el egy egész nemzedéket Orbán a hatodik koporsóba. Ha sok más mellett, tisztázzuk az ügynökügyet, akkor nem temethetik el a generációnkat a hetedik koporsóba.

A matelcsy arról szól, hogy fizess percenkét 2 forintot pluszban, hogy az államnak legyen egy mobilcége. Kezdjük ott, hogy mit is keres egy állami cég a mobilpiacon? Az se normális, hogy az állam energiaipari, vagy járműipari tőzsdei cégekbe vásárolja be magát, de ez már több piacszerzésnél. Az állam extra sarcot vet ki a piacon lévőkre, hogy abból a pénzből csináljon egy konkurenciát nekik, akire majd más feltételek vonatkozhatnak. Majd az állami telefontársaság veszteségeit, ismét az adófizetők pengethetik ki, a lehetséges profitját meg lenyúlják a körön belül lévők. Amelyik állami cég nem masszívan veszteséges, annak a profitja meg elmegy kézen-közön.

 

Az adófizetői pénzen való kísérletezésen a közös kasszából kb. 20 milliárd bevételt buktunk, és ahhoz, hogy felálljon és működjön az állami mobilcég, úgy 50-70 milliárd beruházás kell majd. Megközelítőleg ennyit vár Matolcsy az új adóból is évente. A lényeg, hogy a kormány vágyát egy saját mobilszolgáltatóra, a mostani szolgáltatóknál lévő ügyfelek fizetik ki. Olyan ez, mintha egy földesúr elveszi a tejelő marhatartásból élő parasztjaitól egy-egy tehén napi termését. A pénzből vesz magának tehenet, majd nyit egy földesúri tejüzemet, és ezentúl ő látja el tejjel a falut. Jól tejel majd a földesúrnak, a többiek meg éhkoppon maradnak.

 

 

 

Az OECD legutóbbi elemzése szerint a magyar mobilszolgáltatások árai a legmagasabbak a 34 vizsgált tagállam közül A kép forrása

 

A nagy rohanásban nem is sikerült a szektorális adót egy az egyben kiváltó jogtechnikailag megfelelő megoldást találni.  Annyira kusza ez az adótervezet, hogy az sem derül ki a törvénytervezetből, hogy közvetlen (mint az szja) vagy közvetett (mint az áfa) adóról van-e szó. Habár a szolgáltató az adó alanya ugyan, de az adó alapja az előfizető hívásai és üzenetei. Közvetlen adóról beszélhetünk, ha az új adó egyből a fogyasztónál csapódik le, és a számláján az áfa alapot növelő, vagyis adóztatott adóként jelenik meg a bruttó 2,5 forint. A telefontársaságokon behajtva közvetett az adó. De mindegy is, mert így is, úgyis szembe megy a matelcsy az uniós joggal. Új forgalmi adókat nem vethetne ki az állam kénye kedvére, az EU határozata nélkül. Ha közvetlen az adó, akkor pedig nem volna szabadon felhasználható az államkassza feneketlen bendőjében, és mehetünk megint az Európai bíróság elé. A frissen az alkotmányba átemelt nemzetközi büntetések után adókivetési kötelezettségnek köszönhetően újabb adókra lehet számítani, ha elmeszelik a matelcsyt.

 

Egynyári költségvetés

2012.05.03. 09:52

Tegnap arra kérte a miniszterelnök a frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket. Mi lehet mögötte? Miért kell ennyire elébe menni a dolgoknak? Az unortodoxia mögött is van logika, csak az hatalmi, és nem gazdasági logika.

Emlékezhetünk, hogy született a 2012-es a költségvetés, a Költségvetési tanácsnak egy sajtpapíron adta át a sarokszámokat az NGM, majd az utolsó pillanatban változtak is az irreális a sarokszámok. Az idei büdzsé életbe lépése után két hónappal kvázi megbukott, mert annyi zárolást és új adót rendeltek el, hogy máshol már régen pótköltségvetést kellene tárgyalni. Ehhez képest a 2013-as költségvetés, már a törvényben előírtnál jóval hamarabb kerülne sorra, a nélkül, hogy a 2011-es évet lezárná a zárszámadással. Sajnos nehezen tudom azt feltételezni, hogy a költségvetési felelősség, vagy a véletlen műve lehet.

Amikor 2000-ben a Fidesz a kétéves költségvetést elfogadtatta, akkor a kisgazdák beaprítása volt a hatalmi célja. Most is valami hasonló hatalmi manőverre készülhet. Három forgatókönyvet látok, aminek persze más és más a valószínűsége. Előre hozott választások jöhetnek, vagy az IMF-fel folytatott chiken game-ben lett túsz a magyar költségvetés, vagy a kétharmad olvadhat el nyáron, vagy egy negyedik opció.

Az előrehozott választásokról már sokan lamentáltak elemzői és politikusi szinten is. Egy ősszel tartott választásokon, az új választási törvénynek hála meglenne ismét a kétharmada a Fidesznek és jönne újabb négy év. Valahogy úgy érzem, hogy Orbán számára ez a vereség valamilyen beismerése volna, még ha győztesként kerülne is ki, nehéz volna elmagyarázni, hogy miért kell a „siker” közepén új felhatalmazást adni. A kétharmad elolvadása sem valószínű opció. A költségvetés és az adótörvények java része „feles” törvény, így csak a pénzügyi stabilitási törvény (amibe az egykulcsos adó van bebetonozva) elfogadásához kell kétharmad. A saját maga által épített csapda kikerüléséhez nem hiszem, hogy fel kellene borítani a normál menetrendet.

Az IMF tárgyalásokkal való sakkozás jóval valószínűbbnek látszik. Hiszen idén is már 500 milliárd forint vesztesége származott az adófizetőknek a kamatfeláron keresztül abból, hogy sokáig rugózott a magyar kormány Simor András fizetésén a Bizottsággal. A vége az lett, hogy a vitatott ügyek mennek a Hágába. Lehet, hogy most is arra készül, hogy már a tárgyalások előtt kész helyzet elé állítja az IMF-et? Így a bevételi oldali számokba nem tud beleszólni a Valutaalap, csak a kiadás oldali megszorításokhoz tud ajánlásokat fűzni. De az is lehet, hogy valami teljesen más dolog van a háttérben.

Te mivel adóztatnád magad?

2012.05.02. 15:04

Eljutottunk az adóügyi ámokfutás egyik lokális mélypontjára. A telekom cégeknek kell megmondania Matolcsynak, hogy milyen formában is szeretnének adózni. A sarc végösszege már megvan, a formát mindenki kitalálhatja magának. Ha nem, akkor marad a percenként két forintos Matelcsy-nek becézett pénzbehajtás. Tényleg nincs már újabb ötlete a közgazdászi kreativitás világbajnokának? Mi lesz a következő? Az egyéni vállalkozók mondják majd meg, hogy milyen formában adjanak be minden három forintból kettőt a feneketlen kasszába?

Matolcsy bármerre nézett eddig mindig talált újabb adókivetési lehetőséget. Kimerülhetett a kreativitása? Már nem tud a bankadóhoz hasonló könnyen áthárítható adónemet, vagy a csipsz adóhoz mérhető zavaró miniadót, vagy az élelmiszerlánci hozzájárulásra hajazó, a piacon lévők számára állami védelmi pénz kivetését, kiötölni az állami adó-ötletgyár? Nem adhatja fel. Hiszen eddig minden héten jött új adó. Már annyira megszokta mindenki.

Ezentúl az lesz, hogy Matolcsy rámutat egy piaci szektorra, vagy egy társadalmi csoportra és mond egy összeget. Sajtkészítők: 1,2 milliárd! Fagyiárusok: 790 millió! Aztán mindenki kezdhet gondolkodni, hogy miként is akarja kifizetni az újabb hozzájárulást a ’józan ész elleni szabadságharc’ alapba.  Mert, hogy miből fizeti ki azon már nem kell sokat gondolkozni, mert nincs miből.

Az adórendszer, ha jól csinálják a társadalom vezetési pontja. Egy rosszabb van annál, ha hetente változtatja a kormány az adórendszert, ha bedobja a gyeplőt a lovak közé, és mindenki úgy adózik, ahogyan ő akar, ha eleget fizet.

 

 

Tegnap a pártállam fő közgazdásza megmondta, hogy nem az állam szívja el a pénzt, mert nincs pénz. Erre ma az állami pénzszivattyú újabb kisadó ötletével borzolja a kedélyeket. Az információs társadalom korában mit is célszerű adóztatni? Hát az információáramlást. Majd az internetadótól biztosan felpörög az innováció, a piacon így könnyű lesz információhoz jutni, és fellendül a magyar gazdaság, ha mindenki majd postagalambbal kommunikál.

Kellett itt online portáloknak Schmitt doktori meg a korrupció után kutatgatni. Kellett nektek kormányt kritizálni a facebookon. Kellett nektek annyi vicces animgifet, képszóviccet és poénos képeket feltenni az internetre Matolcsyról. Nesztek itt az internetadó! Erre nem, hogy leállnátok és befognátok a szátokat, tovább poénkodtok a nemzet közgazdászának adókivetési Guiness rekord kísérletével.

Mindenki értse meg, hogy nincs pénz. De előtte talán Matolcsynak kellene megértenie, hogy miért nincsen. Ha minden héten újabb sarcokkal akarja a saját múlt heti hibáját korrigálni, az adórendszert ide-oda rángatva, akkor nem is lesz pénz. Kellene egy nagy levegőt venni, és csinálni egy olyan adórendszert, amihez legalább fél évig nem kellene hozzányúlni.

Már nem tudok meglepődni Matolcsyn. A tragikomikummá süllyesztett gazdasági kormányzás a csupán kedélyborzolásra és vagdalkozásra képes. Most adok pár ötletet, honnan lehetne még pénzt szerezni a nemzetgazdaságilag nélkülözhetetlen felcsúti csodastadion építéséhez. Adóztassuk meg azokat, akiken kalap van, és azokat is, akiken nincsen. De Matolcsy dús fantáziáját ismerve leginkább az adókivetést kellene adóztatni.

A gazdasági felemelkedés elengedhetetlen feltétele a gazdasági környezet biztonsága. Mint a legtöbb társadalmi kapcsolat a gazdasági is a bizalmon alapul. Ha a gazdasági környezetet nap, mint nap változtatjuk elvész a bizalom, kevesebb üzlet köttetik, és kevesebb az adóbevétel is. Ezért terjesztettem be azt a törvényjavaslatot, hogy félévente egyszer lehessen csak az adótörvényeken változtatni. Nem volt hosszú életű javaslat a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Mivel kéthetente újabb adókat vet ki a kormány, érdemes volna az adókivetés adóztatásán is elgondolkozni.

 De mivel a névtelen bloggerektől kezdve a hazai kisvállalkozókon keresztül, a nemzetközi nagyvállalatokon át, az európai közösségi intézményekig mindenki, és még a józan ész is összeesküdött a nemzet fő közgazdásza és az ország ellen, ezért nagyon gyorsan kell a pénz, bármi áron. Ha már az elrontott adórendszer kompenzációjának a korrigációja sem jár sikerrel, ha már nincsen újabb szektor, amit meg lehetne adóztatni, akkor nyúzzanak le újabb bőrt a háztartásokról.

Adóztassák meg a kerékpárosokat, mert egyre többen vannak, és amúgyse tudnak rendesen közlekedni.  Adóztassák meg a gyalogosokat is a cipőviselésen keresztül, mert a benzinár emelkedés miatt egyre többen lesznek.  Aki mezítlábbal akarja kikerülni a sarcot, annak jön a talpadó. A hajviseletet a fodrászaton keresztül sarcolják, a kopaszságot pedig adóelkerülés miatt extrán büntessék. Aki kalappal akarja elfedni a tar fejét annak kalapadó jár. Ezek után már hatalmas bevételt hozna, ha az új adók kivetése utána kormánypárti képviselők is fizetnének adókivetési sarcot.

 

Pártunk és kormányunk vezetője megüzente Brüsszelből, hogy újra számolják a büdzsét. Csak az a baj, hogy ezzel minimum két hetet késett. Ha figyelembe veszi a hazai és a külföldi gazdaságkutató intézetek előrejelzéseit, (az ellenzéki pártokról már nem is beszélek) jóval hamarabb elkezdődhetett volna a korrekció. De megint el kellett menni a falig, addig mikor már koppan és fáj. Mindenkinek…

A 2012-es büdzsé Mekk Elek tervezője nagyot mert álmodni. Ami nem volna baj, ha nem ezermilliárdos adófizetői befizetéseket tervezne félre. Ha nem mindannyiunk bőrére menne a játék. Mindenki örülne a 1,5 % növekedésnek, sok devizahiteles család megkönnyebbülne a 268 forintos euró árfolyamnál. Azzal, hogy felelős pozícióban az álmait jóval a realitások fölé helyzete, az ország gazdálkodásának egészébe vetett bizalmat vesztette el. Ez a bizalomvesztés pedig az államadósság visszafizetésénél fáj az adófizetőknek. Nem kicsit, nagyon.

Jogilag már nincs sok lehetőség a rossz makrogazdasági adatokon alapuló költségvetési főszámok megváltoztatására. Az államháztartási törvény azonnali átírásával, a parlament kiiktatásával a kormány még csinálhat egy olyan költségvetést, ami kamu bevételeken alapul, és még beletesz 100-200 milliárd forintos a megszorítás csomagot.

Az eddigi tapasztalatokból merítve biztosan a fűnyíróelvet alkalmazva mindenhonnan elvesz majd egy kicsit, nem érdekli a kormányt az, hogy intézmények már így is a működőképesség határán táncolnak. Nem a húsvágó bárddal kellene elvégezni az életmentő műtétet, hanem sebészi szikével. Lenyesni a felesleges kiadásokat (pl stadionépítés), megnézni az állami forintok hatékony megtérülését, és ott hagyni pénzt, ahol erre valóban szükség van. Nem a tőzsdei cégek árfolyamveszteségét kellene az adófizetőkkel finanszírozni, hanem egy magas színvonalú oktatási rendszert.

 

Ma reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök ismét annak a téveszméjének adott hangot, hogy spekulációs támadások kereszttűzében áll az ország és most is erre kell felkészülnünk. Szeretnénk jelezni, hogy a hiba egyértelműen Orbán Viktor és Matolcsy György készülékében van; nem a világ van ellenünk, hanem a kormány hadakozik a realitásokkal.

A spekulációs összeesküvésről szóló álláspontot ma lényegében csak ez a két politikus vallja magáénak; kár, hogy ők alakítják a magyar gazdaságpolitikát. Velük szemben áll gyakorlatilag a teljes közgazdász szakma, ideértve olyan neves jobboldali szakembereket, mint Mellár Tamás, Chikán Attila, Bod Péter Ákos vagy Heim Péter. A jobboldali közgazdászok álláspontjáról a miniszterelnök is tájékozódhatott a közelmúltban tartott találkozójukon.

A kormánynak tényleg meg kéne érteni, hogy válaszúthoz érkezett a magyar gazdaságpolitika. Ha a paranoiába hajló gyakorlatot folytatja, akkor az országot a szakadékba viszi. Az LMP szerint gyökeres irányváltásra van szükség. Bíztató lépésnek tekintjük, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalásokból eltávolították Matolcsy Györgyöt, de a miniszter haladéktalan távozás mellett további lépésekre szükség van.

Vissza kell vonni az egykulcsos jövedelemadó-rendszert, helyette egy igazságos, három kulcsból állóra van szükség. A kormánynak egy új, a valós számokon alapuló költségvetést kell kidolgoznia. A kabinetnek fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy eltőzsdézi az emberek pénzét, vissza kell állítani a Költségvetési Tanács titkárságát, illetve a gazdaságpolitika feletti független kontrollt is.

A 2012. évre vonatkozó adótörvény csomag kihirdetésekor elkövetett hibát a Közigazgatás és Igazságügyi Minisztérium egy Magyar Közlönyben végrehajtott helyesbítéssel korrigálná. Ez nem törvényes eljárás, és adózók milliót hozza bizonytalan helyzetbe.

akasztas.jpg

Magyarország 2012-es költségvetése halva született és meg is fog bukni – jelentette ki a keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Vágó Gábor.


A politikus indoklásként irreálisnak nevezte a büdzsé alapjául szolgáló számokat, például a tervezett másfél százalékos növekedést vagy a javaslatban szereplő forint-euró árfolyamot. A kormány által előirányzott tartalékokat pedig “édeskevésnek” tartotta ahhoz, hogy a “Matolcsy-féle kiszámíthatatlan gazdaságpolitika” hibáit orvosolni tudják.
ktsgvet2222.jpg

Matolcsy hétfőn előadott napirend előtti pinokkiózása, és a Fővárosi Nagycirkusz Bohócügyi Államtitkársága által koordinált adótörvényekről való végszavazás után, a mai napon újabb mélységekbe került a költségvetés hegesztgetés Mekk Elek módszere.

A 10 órakor kezdődő bizottsági ülés alapból negyed órás késéssel kezdődött. A négy napirendből kettőt gyorsan letudott a törvénygyár. Majd a Médiahatóság költségvetéséhez érkezett módosításoknál elkavarodott egy módosító javaslat, amire várt a bizottság öt percet, amíg a teremben keresték, majd kiderült, hogy nem is adta be az illetékes Kulturális Bizottság. A harmadik napirend felfüggesztve.

Következett a 2012-es költségvetéshez érkezett módosítókhoz való döntés. A szomszédos teremben ülésező alkotmányügyi bizottságnál legalább volt egy osztályvezető az NGM-ből, aki képviselte a kormányt, habár semmire nem tudott válaszolni. A költségvetési bizottságban a kormány nem is tette tiszteletét, így negyed óra várakozás következett. Mikor megérkezett egy helyettes államtitkár, hozott magával huszonhat újabb módosító javaslatot, amit a bizottsággal szeretne benyújtani. A tisztelt képviselőknek persze fogalmuk lett volna róla, hogy milyen tartalommal bírnak ezek a milliárdos tételekről szóló módosítók, de természetesen megszavazták volna, mint a kisangyal. Ellenzéki felvetésre legalább a kormány elmondta, hogy mit tartalmaznak a módosítók.

Mindennek tetejébe az ülést vezetés is messze volt a tökéletestől, ezért tíz percenként fél perces szüneteket kellett tartani.

Elég volt a fideszes sufnituningolt költségvetésből! Elég volt a kiszámíthatatlan káoszból! Mikor húz már el Matolcsy a fenébe?

 

A szegénység elleni világnap alkalmából ma azonnali kérdést tettem fel a kormánynak, melyben az otthonteremtés súlyos hiányaira hívtam fel a figyelmet.

Tisztelt Miniszter Úr!

A szegénység elleni küzdelem világnapja, valamint az Európai Szociális Karta 50. évfordulója okán a lakhatási szegénységről is beszélnünk kell!

habitatforhumanity-15.jpg

Bár minden héten újabb és újabb hírek látnak napvilágot, az LMP számára egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormány a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére hatod annyit sem akar költeni, mint Kósa Lajos kedvenc stadionjának kifestésére.

Az Orbán-kormány több mint egy éve tett ígéretet egy hajléktalanügyi stratégia kidolgozására, de annak bemutatása továbbra is várat magára. Az LMP szerint a rendészeti megközelítés nem oldja meg a hajléktalanok problémáit. Ehelyett szakértők bevonásával kidolgozott szociálpolitikára és közösségi lakásszektor kialakítására van szükség.

Sajtóhírek szerint költségvetési tervezet helyett csak néhány oldalas, számokat nem tartalmazó irományról tárgyalhatott szerdán a kormány. Az LMP szerint ezzel ismét bebizonyosodott, hogy Matolcsy György hadilábon áll a számokkal, és nem képes kézben tartani még a költségvetést előkészítő folyamatot sem. Az ökopárt továbbra is a parlamenti pártok összehívását és válságkezelő csomag összeállítását szorgalmazza.

 

Az index.hu portál mai elemzéséből kiderül: a bankok a frankhitelek kamatainak emelésével mintegy 75-100 milliárd forint plusz bevételre tettek szert. Ez azt jelenti, hogy bár a bankadót áthárították, az adósságválság megoldásából mégsem hajlandóak kivenni a részüket. Az LMP követeli a kamatok csökkentését, és egy átfogó csomag kidolgozását a hitelkárosultak bevonásával.

Az LMP szerint új, pazarló díszkivilágítás helyett a Parlament fűtési és világítási költségeit csökkentő, a megújuló energiákat hasznosító felújítására lenne szükség.

Az LMP szerint elfogadhatatlan a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési körirata, amely a közszférában dolgozók bérének befagyasztását írja elő. A költségvetéssel a közszféra dolgozói mellett jövőre mindenki rosszabbul jár, aki nem keres az átlag felett.