Soha nem látott egyetértés mutatkozik a Fidesz és az MSZP között az offshore cégek EU-s támogatásának elhallgatása ügyében. A régi pártok vagy egzotikus szigeteken képzelik el a hazai fejlesztéspolitika fókuszpontjait, vagy az oligarcha-pártok közös mutyijáról van ismét szó. Az újabban az atlatszo.hu-n is napvilágra került támogatási lista kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a fejlesztéspolitika nem hazánk fejlődését, hanem az offshore-os haverok kifizetését szolgálja.

A támogatási listából kiderül, hogy tavaly alapított, valamint a támogatás odaítélésének időpontjában ciprusi, seychelle-szigeteki, szingapúri tulajdonban álló cégek is kaptak 2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül uniós támogatásokat.  Olyan cégeket is találunk, amelyek az előző évi nettó árbevétel nélkül jutottak több százmilliós támogatáshoz.

Az LMP egy vizsgálóbizottsági kezdeményezéssel kereste meg a parlamenti pártokat. A Fidesz és az MSZP cinikus módon elutasította a vizsgálatot. A tömött zsebű politikusok takargatják a feneketlen zsebű pénzembereik üzelmeit, miközben a fejlesztési forrásokat az üres zsebű állampolgárok elöl veszik el. Ameddig a beruházások túlnyomó részét adó fejlesztési források a régi pártok pénzembereihez folynak, addig nem Magyarország teljesít jobban, hanem csak az oligarchák.

A hazai korrupció minőségi szintet lépett. Már nem úgy megy, mint régen a szociknál, ahol csak a megfelelő embernek kellett a megfelelő nokiás vagy viszkis dobozt vinni. Most egy mutyihálózat kerítette markába a magyar államot. A feneketlen zsebű oligarchák törvényeket hozatnak a tömött zsebű politikai helytartóikkal azért, hogy az üres zsebű állampolgárok által bepengetett közpénzt becsatornázzák a hálózatba.

Állatorvosi lóként is bemutatható a pénztárgép-biznisz. Valójában a gazdaság kifehérítése a projekt célja, ám a törvényhozó olyan technológiai feltételrendszert szabott, amelynek magyar cég nem tud megfelelni. Ezért a külföldi szolgáltató cégeket egy vaskos nebraskai offshore-szállal bíró vállalat, a Mobil Adat Kft. fogja koordinálni.

A képlet egyszerű: állami megrendelés vagy szabályozás -> haverokra szabott kiírás -> offshore cégen keresztül a profit kivitele.

Számtalan ilyen ügy jön fel mostanában a kajmán-szigeteki állampolgársági biznisztől az EU-s pénzek offshore cégeken át való kifolyatásáig. A mutyiháló közepén pókként ott csücsül Simicska Lajos, aki habár több cégben is érdekelt, és a hálózat zászlóshajója, a Közgép egyedül 3,2 milliárd profitot termelt tavaly, valahogy még sincs fent a száz leggazdagabb magyar listáján. A hálózat közepén ülő feneketlen zsebűek nem kérkednek a vagyonukkal, csak növelik ezt a kisgömböcöt a tömött zsebű politikusaikkal, s mindezt az üres zsebű állampolgárok kárára. Hiszen amennyi pénzt kilopnak az államból, annyival több újabb sarcot kell kifizetni. Erre a problémára nem az a megoldás, hogy kicseréljük az oligarchákat, hanem az, ha korrupciómentes rendszert hozunk létre.

Kiderült, hogy nemcsak Zsiga Marcell, hanem Szíjjártó Péter vagyonbevallásában is nagyobb vagyon-növekmény szerepel, mint azt a fizetésük megengedné. Ebből nemcsak az következik, hogy alaposan feltételezhető az, hogy vagy tisztázatlan úton voltak jövedelmeik, vagy fényevőként olyan belső kiválasztási rendszerük van, ahol az input a fény, az output a pénz. Hanem az is kiviláglik az esetükből, hogy vagy magasról tesznek az egészre, vagy az egyszerű osztás szorzás matekkal is elemi gondjaik vannak.

Lehet felháborodni évről évre a mindenkori kormánypárti képviselők pofátlan vagyonnövekedésén, vagy felállíthatunk egy olyan ellenőrző mechanizmust, ami féken tartja az elkanászodó politikusokat. Szerintem az volna a legtisztább, hogy a kiemelt korrupciós kockázattal járó feladatköröknél éves szintű vagyonvizsgálatot rendelne el a NAV. Mindenki számoljon el azzal, hogy honnan telt nagy bankbetétre, családi házra, luxusautóra. Hogy hivatalból indítottak-e eljárást a mostani két fideszes ügynél, azt nem tudom, de itt most annyira kilóg a lóláb, hogy nehezen tudják elkerülni, ha a szakszerűség látszatát fent akarják tartani.

A két vagyonosodó fideszes úgy rázta meg a pofonfát, hogy az összes képviselőre is rávetül az árnyéka. Hiszen ha ennyire kamu vagyonvallásokat simán meg lehet úszni, akkor joggal gondolja azt az egyszerű adófizető, hogy itt minden képviselő csal és lop. Pedig lehet tisztességesen is csinálni. Lehet úgy politizálni, hogy nem dagad tovább a képviselő zsebe, mint azt a törvényes jövedelme engedi. Azért kell, hogy következménye legyen a Zsiga-Szíjjártó ügynek, hogy a megmaradjon az esélye a tisztességes politizálás képének.