Alkotmányozó nemzetgyűlés

2010.05.25. 00:15

Amikor olvasom a nemzeti együttműködés programjában, hogy egy alkotmányozó nemzetgyűlés tagja vagyok, akkor egyszerre önt el a meghatódottság és a kétségbeesés érzése. Amikor nemzeti együttműködési rendszert emésztgetem, néhol felcsillan a remény, majd gyorsan kihuny és nevetni támad kedvem, végül csak feltámad bennem a hit az emberi közösségek együttműködésében.

Meghatódtam, mert ilyen dolog nem történik sűrűn az ember életében, hogy évszázadokra évtizedekre évekre meghatározhatja a magyar közjogi berendezkedés alapjait. Olyan felelősség ez, ami túlmutat egy egyszerű képviselő feladatain. Itt és most történelmet kell írnunk.

Ám a kétségbeesés is kerülget, hiszen senki nem mondta a választások előtt, hogy itt nagy volumenű alkotmányozás indul, azt hittük csupán, hogy egy erős kormány lesz. A Nagyhatalmú Úr sem mondta.

Habár mindenki sejtette, hogy a Zemberek által háromharmados hatalommal felruházva majd igazít itt-ott az alkotmányon. Ám, hogy mindez úgy kezdődik, hogy utólagosan ki lett mondva, hogy itt forradalom volt, azt senki nem merte megelőlegezni. Majd azt, hogy az alkotmányozás, a törvényhozás és a kormányzás keretét egy homályos nemzeti egyetértés együttműködés rendszerének nevezett, korporativista berendezkedésre utaló, iromány adja, nah erre végképp senki sem számított. Az együttműködés itt csak a rendszeren belüli elemekkel lehetséges, az ellenzék is fontos: elmondhatja a magáét.

A Nemzeti Együttműködés Rendszeréről nem tudni, hogy mit jelent valójában. Egy újabb frázis arra, hogy a Fidesz nyitott a Zemberek véleményére, vagy csak egy újabb kényszeres keret, amire rá lehet fogni, hogy itt valójában nem Felcsúton dőlnek el a dolgok, hanem egy megalapozott, együttműködésen, részvételi demokrácián (sic!) alapul a kormányzás. Lassan Orbán újabb és újabb ilyesfajta rendszerei elérik a gyurcsányi reformok mélypontját: minden héten újabb reform, minden héten újabb nyitás a Zemberek felé. Mindennek egy oka lehet. Amint nem működtek Gyurcsány reformjai, úgy  túlkompenzálásként hetente nyújtott be újabb reformot. Talán Orbán is csak túlkompenzál, amiért nem sikerült összeegyeztetni a Fidesz mögött álló sok, egymással ellentétben álló, csoport érdekeit?

Félre értés ne essék. Én a minél közvetlenebb demokrácia híve vagyok. Szerintem Mari néninek is joga és kötelessége, hogy részt vegyen a köz ügyeinek intézésében. Ám amíg egy ilyen együttműködési rendszer egy ilyen végletekig hiszterizált országban csak hosszú évtizedek lassú, alázatos és kitartó munkájában épülhet fel, addig a Háromharmad Ura azt mondja, hogy a szavazófülkékben történt forradalom egy pillanat alatt kialakította ezt a rendszert.

Nyitott vagyok a nemzeti együttműködésre. Ha a nemzeti együttműködés jelszava alatt, nem félig megrágott, hatástanulmányok által nem alátámasztott, érintettekkel nem egyeztetett rapid iramú törvényhozást, alkotmányozást értünk. Részt veszek a nemzeti együttműködés rendszerében, ha a nemzeti együttműködés alatt az állampolgárok által ellenőrzött államot, helyi szinten részvételi módon megszülető költségvetést, és a helyi érdekeltek mellett a jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő fejlesztéspolitikát értünk.

Remélem az együttműködés több, mint egy szó. Legyen az új alkotmány alapja az együttműködés. De csak ha együttműködve fogadjuk el az új alkotmányt.

A bejegyzés trackback címe:

https://vagogabor.blog.hu/api/trackback/id/tr422029055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

macskajanchi 2010.07.07. 23:30:18

Nekem az együttműködésről egy kétirányú, inkább konszenzusba hajló, az ellenzék szakmai (sőt a köz-) véleményére is adó, a célokat szem előtt tartó közös megalkuvás, semmint a kétharmadból megparancsoló, együttműködésre uszító korbácsütés hangja jut eszembe.