Az ÁSZ jelentés röviden, de lényegre törő módon írja le az elvégzett vizsgálatokat. Sajnos kevés számú kritikát fogalmaz csak meg a Kormánnyal szemben, és a tavalyi megállapításai ellenére véghezvitt, vagy figyelembe venni elmulasztott javaslatok vizsgálatára nem tér ki, nem végzett ilyeneket.

A 2010-es jelentésben megfogalmazott megállapítások ellenére/azokkal szembemenő kormányzati lépésekről nem ejt szót, és nem is vizsgálta azok megvalósulását/hatását annak ellenére, hogy elnöki hatáskörben jogosult lett volna a vizsgálatok és a kapacitás 30%-a erejéig javaslatot tenni és vizsgálatot kezdeményezni.

 

A vizsgálatok túlnyomórészt szabályszerűségi vizsgálatok, és nem térnek ki az adott vagyon/forrásfelhasználás célszerűségi, gazdaságossági vizsgálatára.

 

Véleményem szerint a 8. és 9. pontban írtak a legfontosabbak a jelentésben, ezek világítják meg legjobban az átgondolatlan, kizárólag a megszorítások fiskális hatását szem előtt tartó, de távolabbi, gazdasági-társadalmi-strukturális problémákat figyelmen kívül ható intézkedéseket.

 

A 10. pontban írtak az energiaracionalizálás témáját érintik, amely szintén az LMP programja szerint kiemelt fontossággal bír

A megállapításokhoz az alábbi észrevételek fűzhetők, kérdések kapcsolhatók.

 

1) A jelentés ismételten megállapítja, hogy a 2008. évi zárszámadás ellenőrzésekor feltárt hiányosságok megszüntetésére tett javaslatokban megjelölt feladatokat a tárcák csak

részben teljesítették, illetve azok végrehajtása folyamatban van, így a 2009. évi

zárszámadás ellenőrzésének időszakában továbbra is fennálló problémákkal találkoztak.

 

Kérdés: Melyek voltak azok a tárcák, ahol korlátozott vagy elutasító minősítésű beszámolók születtek, és amelyek vonatkozásában intézkedési tervet írt elő az ÁSZ?

 

2) A jelentés szerint 33%-ra (nagyon nagy szám) csökkent (!) azon adóbevételek aránya, amelyekről nem állt módjában véleményt adni az ÁSZ-nak.

 

Kérdés: milyen okoknál fogva nem tud véleményezni az ÁSZ egyes adóbevételeket? Mely adóbevételek vonatkozásában tapasztalták ezt az akadályt? Érdemes-e elhárítani a véleményadást akadályozó körülményeket, mennyiben befolyásolja az államháztartás teljes adóbevételének megítélését ez az akadály?

 

3).Az önkormányzatok esetében gyakorlatilag megismétli a tavalyi jelentésben foglaltakat. Az EU támogatások és források igénybevételére és felhasználására nem készültek fel az önkormányzatok. A közérdekű gazdálkodási adatokat még mindig nem hozzák nyilvánosságra. A 2009. évi ÁSZ jelentés igen kiterjedt, átfogó leírást adott az önkormányzati szektor gazdálkodásáról, amelyben egyértelműen megállapította az önkormányzati pénzügyi műveletek (szándékos vagy hozzá nem értésből eredő) elszámolási anomáliáit.

 

Kérdés: a tavalyi egyértelmű megállapítások miatt, valamint amikor az önkormányzati szektor csődközeli állapota, a felelőtlen kötvénykibocsátások türelmi idejének lejárta és a tőkefizetési kötelezettségek esedékessége miatt általános önkormányzati csődhelyzet fenyeget miért nem fordított az ÁSZ nagyobb kapacitást az önkormányzati szektor finanszírozhatóságának, gazdálkodásának fenntarthatóságának vizsgálatára?

Hogyan értékelik a Kormányfő azon megállapítását, amely az ÁSZ tavalyi jelentésével egyértelműen ellentétes álláspontot képvisel és megkérdőjelezi az önkormányzati vezetők és pénzügyi szakértők felelősségét az önk-i szektor jelenlegi adóssághelyzetét illetően, holott a tavalyi ÁSZ jelentés ezt megállapította?

 

A tavalyi jelentés vonatkozó megjegyzése: „Az ellenőrzött önkormányzatok közel négyötöde 2005-2008 között az évenkénti költségvetés megállapításakor– az Áht.-ban előírtak ellenére – a költségvetési hiány finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi műveletek bevételeit költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként számolta el, ezáltal a költségvetési rendeletben nem mutatták be az önkormányzat valós pénzügyi helyzetét.”

 

4) A költségvetési törvényjavaslat közvetlen kiadási előirányzatainál felmerülő kockázatot csökkenthette volna a költségvetési törvényjavaslatban meghatározott rendkívüli kormányzati

intézkedésekre szolgáló tartalék. A hatályba lépett törvénymódosítás alapján azonban ez a tartalékfajta az általános tartalék, és nem a stabilitási tartalék. Így az ÁSZ által jelzett kockázatokra nem biztosíthat fedezetet.

 

Kérdés: a 2011. évi vizsgálatoknál elkülönítettek-e kapacitást és erőforrást a fenti jelzett problémából eredő kockázatok vizsgálatára?

 

5) A Hálózat-Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány esetében 240 millió forintos jogosulatlan kifizetést tárt fel az ÁSZ.

 

Kérdés: miért nem kezdeményeztek büntetőjogi feljelentést a jogosulatlan kifizetőkkel szemben, illetve személyes felelősséget miért nem állapított meg?

 

6) Két párt gazdálkodásának átfogó vizsgálata kapcsán megerősíti a jelentés az ÁSZ véleményét, hogy a pártfinanszírozás átláthatóságának, a pártok elszámoltathatóságának fokozott érvényesítése

érdekében , a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldása szükséges, amelyek a párttörvény és a számviteli törvény között egy évtizede fennállnak.

 

Kérdés: tettek-e javaslatot arra, hogy az új ÁSZ törvény szerint véleményezési joggal bírjanak a pártokról szóló jogszabályokat illetően?

 

7) Az MNV Zrt. tevékenységének ellenőrzés során, valamint a 4-es metró beruházási folyamatának vizsgálata során súlyos elégtelenségeket tárt fel a jelentés.

 

Kérdés: fentiek ellenére sem személyes felelősségre vonásra, sem büntetőjogi feljelentés tételére nem került sor. Miért? Az MNV Zrt. esetében az ÁSZ a felelősségre vonás szükségességét felvetett, azonban a javaslat nem hasznosult. Ki utasította el, ill. hagyta figyelmen kívül a javaslatot és milyen indokkal, ha egyáltalán megindokolta?

 

8) Az állami feladat (közfeladat) ellátás szervezeti és humánerőforrás rendszerének ellenőrzése az állami feladatok (közfeladatok) jelentős részét átfogó három nagy elosztórendszerre (közoktatás, egészségügy, szociális és gyermekjóléti ellátás), továbbá az igazgatási szolgáltatásokra terjedt ki. A jelentés megállapítja, hogy a közfeladatok ellátásának támogatási rendszerét a vizsgált időszakban nem sikerült racionalizálni, a finanszírozás továbbra sem ösztönöz a kezelni/támogatni kívánt feladatok komplex megközelítésére. A normatívák a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelező ellátásokhoz járulnak csak hozzá. A fiskális kényszerek által irányított szervezeti és létszámváltozások ellentmondásos hatásait tapasztalták az egészségügyben, ahol nagyobb mértékű szervezeti változások történtek. A jelentés szerint jellemző volt, hogy a döntéshozók (Kormány, minisztériumok, önkormányzatok) még azokban az esetekben sem értékelték az egyes intézkedéseknek (például a szervezeti változások, illetve a létszámcsökkentések hozzájárulását a költségvetési kiadások mérséklődéséhez) az ellátások színvonalára gyakorolt hatásait, eredményességét, amikor erre mód nyílt volna.

 

9) Súlyos és megfontolandó kritikát fogalmaz meg a jelentés a felnőttképzési források övekedése vonatkozásában. A források növekedése (2,1%) nem követte az álláskeresők létszámának (42,8%!!!!!!!!!!!!) emelkedését. Az állami pénzeszközök felhasználása nem csökkentette a régiók közötti fejlettségi különbségeket!!! A korszerűsített önkormányzati képzőhelyek kapacitásának csak a töredékét használták felnőttképzésre. A támogatott képzések szerkezete részben felelt meg a gazdaság elvárásainak.

 

10) Az energiafelhasználás racionalizálása, csökkentése terén megtett állami és önkormányzati intézkedések elégtelennek bizonyultak, az energiapolitikai célkitűzések megvalósításához, és ezzel az EU által megfogalmazott követelmények teljesítéséhez nem vezettek el egyértelműen. Nem készült el az Országgyűlés által elírt keretjellegű szabályozás, nem volt egyértelműen meghatározott az energetikai feladatok végrehajtásában közreműködő szervezetek feladat- és hatásköre. A 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégia és a megvalósítását szolgáló Cselekvési Program a hozzá rendelt eszközökkel és forrásokkal nem volt megvalósítható. A kialakított pályázati rendszerben párhuzamosságok és lefedetlen területek is voltak.

 

11) Az ÁSZ javaslatok 73 %-a jutott el a megvalósítás különféle szakaszába. A fennmaradó 27%-ot kik és miért utasították el, miért nem történt reakció a javaslatra? Tervezik-e, hogy ezeken a területeken ismételt és célzott vizsgálatot végeznek?

 

12) Hányszor éltek a közbeszerzési törvény adta lehetőségükkel és kezdeményeztek jogorvoslatot a közbeszerzési eljárások megkerülésével, vagy nélkülözésével megkötött szerződések vonatkozásában?

 

13) Annak ellenére, hogy tavalyi jelentésükben kiemelték, hogy elkülönítenek forrásokat saját gazdálkodásukon belül, hogy tanulmányokat készítsenek antikorrupciós témákban ill. a számvevőket képezzék ebben a tárgyban, a jelentés nem ad számot ilyen tanulmány létrejöttéről, vagy ilyen irányú továbbképzés, nemzetközi kapcsolatfelvétel, legjobb gyakorlatok kidolgozása, átvétele tárgyában.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vagogabor.blog.hu/api/trackback/id/tr342968234

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Kiváló antikorrupciós felügyelő lennék! 2012.02.24. 12:03:43

Antikorrupciós felügyelő kinevezésére tett javaslatot az Állami Számvevőszék.Az új munkakörben tevékenykedő szaki a költségvetési intézményeknél figyelné a közpénzek felhasználását és neki helyben jelenthetné bárki, ha valami furcsát tapasztal.Nos még ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.