Soha nem látott egyetértés mutatkozik a Fidesz és az MSZP között az offshore cégek EU-s támogatásának elhallgatása ügyében. A régi pártok vagy egzotikus szigeteken képzelik el a hazai fejlesztéspolitika fókuszpontjait, vagy az oligarcha-pártok közös mutyijáról van ismét szó. Az újabban az atlatszo.hu-n is napvilágra került támogatási lista kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a fejlesztéspolitika nem hazánk fejlődését, hanem az offshore-os haverok kifizetését szolgálja.

A támogatási listából kiderül, hogy tavaly alapított, valamint a támogatás odaítélésének időpontjában ciprusi, seychelle-szigeteki, szingapúri tulajdonban álló cégek is kaptak 2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül uniós támogatásokat.  Olyan cégeket is találunk, amelyek az előző évi nettó árbevétel nélkül jutottak több százmilliós támogatáshoz.

 index.jpg

Az LMP egy vizsgálóbizottsági kezdeményezéssel kereste meg a parlamenti pártokat. A Fidesz és az MSZP cinikus módon elutasította a vizsgálatot. A tömött zsebű politikusok takargatják a feneketlen zsebű pénzembereik üzelmeit, miközben a fejlesztési forrásokat az üres zsebű állampolgárok elöl veszik el. Ameddig a beruházások túlnyomó részét adó fejlesztési források a régi pártok pénzembereihez folynak, addig nem Magyarország teljesít jobban, hanem csak az oligarchák.

 
Elhiszem, hogy Rogán Antal és a fideszes gazdasági bizottsági tagok szeretik a hazánkat, de úgy tűnik, hogy a haverjaik zsebét tömni még ennél is jobban szeretik. Van a hazaárulásnak egy olyan minősített esete, ami túlmegy a szokásos határokon. A letelepedési kötvény-bizniszbe a Parlament gazdasági bizottsága behozott egy kajmán-szigeteki céget, ami busás hasznot vág zsebre minden egyes letelepedni vágyó kínai és vietnámi kötvényvásárló után.
 
A biznisz lényege: a konstrukció értelmében az adósságkezelő a 250 ezer euró értékű államkötvényt diszkont áron juttatja el a közvetítő vállalkozásnak, majd az egy nagyobb névértékű, „határozott idejű tulajdonosi részjegyet” bocsát ki. A forgalomban lévő, ötéves hátralévő futamidejű magyar eurókötvényekkel a másodlagos piacokon 4,75 százalékos hozam mellett kereskedtek, így a 1,5 százalékkal csökkentett kamat 3,25 százalékot tett ki. Az egyéb tényezőket figyelmen kívül hagyva a diszkont ár a gyakorlatban annyit tesz, hogy mintegy 213 ezer euróért vásárolhatja meg a vállalkozás a magyar kötvényt, ami majd öt év múlva, a lejáratkor fog 250 ezer eurót érni a külföldi befektetőnek. Ezzel mintegy 11 millió forintot húznak ki az adófizetők zsebéből öt év alatt kötvényenként. A vállalkozás azonban, úgy tűnik, befektetőnként 50 ezer eurós, vagyis mintegy 15 millió forintos bruttó jövedelemre tesz szert azáltal, hogy 300 ezer eurót kér az általa kibocsátott értékpapírért. Ha igaz, hogy nagy az érdeklődés, akkor milliárdokat is zsebre vághatnak a kajmán-szigeteki cégnél.
 
Ma sajtótájékoztatót tartottam az Államadósság Kezelő Központ épülete előtt, ahol megjelent egy Fidesz-frakció alkalmazott is - ilyenre még nem volt példa az utóbbi három évben -, illetve az MT, szerkesztői utasításra, nem hozta le a sajtótájékoztató anyagát. Úgy tűnik, beletenyerelhettem valami komoly üzletbe. Csak annyit szeretnék tudni, hogy kik állnak az offshore paradicsomba bejegyzett cég mögött és a gazdasági bizottság milyen kiválasztási szempontok alapján bízta meg ezt a céget? Egyébként meg mi a lótúróért kell beiktatni egy nyilvánvalóan pénzlehúzó vállalatot? A mutyitól teljesen függetlenül sem volna szükség erre a letelepedési kötvényre, mert szerencsére a magyar állampolgárok is nagy számban veszik az államkincstárjegyet.