Az ÁSZ jelentés röviden, de lényegre törő módon írja le az elvégzett vizsgálatokat. Sajnos kevés számú kritikát fogalmaz csak meg a Kormánnyal szemben, és a tavalyi megállapításai ellenére véghezvitt, vagy figyelembe venni elmulasztott javaslatok vizsgálatára nem tér ki, nem végzett ilyeneket.

A 2010-es jelentésben megfogalmazott megállapítások ellenére/azokkal szembemenő kormányzati lépésekről nem ejt szót, és nem is vizsgálta azok megvalósulását/hatását annak ellenére, hogy elnöki hatáskörben jogosult lett volna a vizsgálatok és a kapacitás 30%-a erejéig javaslatot tenni és vizsgálatot kezdeményezni.

A vizsgálatok túlnyomórészt szabályszerűségi vizsgálatok, és nem térnek ki az adott vagyon/forrásfelhasználás célszerűségi, gazdaságossági vizsgálatára.

Véleményem szerint a 8. és 9. pontban írtak a legfontosabbak a jelentésben, ezek világítják meg legjobban az átgondolatlan, kizárólag a megszorítások fiskális hatását szem előtt tartó, de távolabbi, gazdasági-társadalmi-strukturális problémákat figyelmen kívül ható intézkedéseket.

A 10. pontban írtak az energiaracionalizálás témáját érintik, amely szintén az LMP programja szerint kiemelt fontossággal bír

A megállapításokhoz az alábbi észrevételek fűzhetők, kérdések kapcsolhatók.

Ertsey Katalin és Vágó Gábor az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának ülése után azt mondta, nem igazságos az, hogy az érintettek – az adós, a bankok és az állam – egyenlő arányban viselik a terheket.

Ertsey Katalin szerint a terheket a helyzetet létrehozók felelősségének, illetve a résztvevők jelenlegi teherbíró képességek arányában kellene elosztani. Az arányokra vonatkozóan azt mondta, hogy a bizottság ülésén elhangzott egy olyan szám, amely szerint a bankoknak 80, míg az adósoknak és az államnak 10-10 százalékban kellene kivennie a részét a helyzet megoldásából. Hozzátette, hogy a bankrendszer stabilitását viszont meg kell őrizni, tehát egy ettől elválasztott bankmentő csomagról továbbra is lehet tárgyalni.

Ma az alábbi kérdést fogom feltenni Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úrnak:

Tisztelt Miniszter Úr!

Nagyon nem lenne szerencsés, ha az előző ciklusok - természetesen soha nem bizonyítható - autópálya-mutyijai, völgyhíddal, síksági alagutakkal, ebben a ciklusban a vasútra költöznének. Ennek sajnos számos jelét mutatja a legújabb, botrányosnak látszó döntés, amely szerint megemelik a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújítására allokált keretet. Összehasonlításképp: az immár 2,5 milliárd Ft/km környékére tornászott költségek a hasonló horvát felújítás tízszeresére rúgnak.

Vajon mi indokolja ezeket a lépéseket?