A 2014-es nagy baloldali összefogás mítoszát épp az ölte meg végül, aki leginkább hangoztatta éveken át: a szocialisták. Nem csak, hogy Külön 2014, de nem hogy nincs koalíció a „demokratákkal”, nem kellenek a liberálisok sem, sőt a szépkorúak pártjából a szociáldemokratákból sem kérnek. Így az MSZP nyilvánvalóvá tette, hogy betlire játszik. Nem a Fidesz legyőzése vezérli mindenáron, hanem a baloldalon nem akar látni más játékost. Ez politikai szereplőként racionális, csak szembe megy mindennel, amit eddig mondtak.
Emlékszem, hogy mennyi mocskot kaptam balról a nyakamba, amikor nem akartunk beállni az egyik oligarchához csak azért, mert szörnyűbb a másik. Csak azért lettem feketefenekű, mert meg mertük törni a „csak összefogás kell, és magától eltakarodik a Fidesz” diskurzust. Most hol vannak a mindenáron összefogást szajkózók? Ki szembesíti a sajátjai közül az MSZP-t azzal, amit az elmúlt két évben folyamatosan sulykolt a sajtóban?
Valami kezdete
Meghalt a nagy baloldali összefogás mítosza, ideje, hogy megszülessen egy új rendszerkritikus szövetség. Egy olyan állampolgári közösség, ami nem a bal-jobb cicaharcot tekinti elsődleges igazodási pontjának, hanem keményen felvállalja a konfliktust a politikai elittel az állampolgárokért. Hiszen az elit évtizedek óta orránál fogva vezeti a népet: miközben a felszínen megy a gyűlöletkeltés, a háttérben összeérnek az adófizetői pénzeket magánzsebbe folyató csatornák. Egy olyan szövetséget kell létrehozni, ami az állampolgárokról, és az állampolgárokhoz szól, és nem a politikai elit belső harcaival van elfoglalva. Igény az volna rá.