A saját offshore bankszámlájukat fejlesztik csak, a hazánk fejlesztése másodlagos nekik. Ma kiderült, hogy a fejlesztési minisztérium államtitkára dollármilliomos offshore bankszámlát tart fen a cégével Belize-ben

Tényfeltáró újságíróként éveken át jártam Hatvanba, Szabó Zsolt piszkos ügyei után kutatva. Az államtitkár bábáskodása mellett született meg minden idők leghaszontalanabb EU-s beruházása egymilliárdért. A hatvani cikk-cakkos kerékpáros híd, és a folyton feltöredező kerékpárút projekt azóta bekerült számos EU-s kiadványba a rossz gyakorlatok közé. Értelmetlen híd, használhatatlan út, de akkor miért is kellett mindez? Az offshore bankszámla lehet a magyarázat!

Azt is én derítettem ki, hogy az ő tanyája körül épült az a tanösvény uniós pénzből, ami el van zárva a külvilágtól. Elméletileg horgász tavakra nem lehetett volna ezt a pénzt felvenni, de sok helyi szerint ez lett az államtitkár magán horgász tava. Ebből is látszik, hogy a fejlesztési minisztérium államtitkára úgy bánik a fejlesztési pénzekkel, mintha azok az ő saját magán fejlesztéseit szolgálnák.

Másképpen is használja kreatívan az uniós forrásokat az államtitkár. A rokona egy uniós pályázaton nyert pénzt panzió építésére a Nógrád megye Szuhán, ami szinte folyamatosan zárva van, csak az államtitkár használja, és a szomszédos ingatlanokat is megvette. Biztos, ami biztos.

Szabó Zsolt annyira túltolta, hogy még Lázár János szerint is súlyos hibát követett el, és a kormány is elkezdte felülvizsgálni a pályázatokat. Nem mintha a tisztesség útjára tévedtek volna, csak elindult a belharc a Fideszben.

Szabó Zsolt önzősége, mint cseppben a tenger megmutatja, a Fidesz rendszerének önző voltát. Nekik a korrupció az első, Magyarország csak a sokadik a sorban. Április 8-áig ha szét is lopják még amit tudnak, akkor is 12 évig nem fognak elévülni a bűneik!

Tisztelt miniszter úr!

2010 április 7-én, négy nappal a választások első fordulója előtt Matolcsy György a következőt nyilatkozta Nagykanizsán (idézem a HVG-ből): Ha a választóktól felhatalmazást kap a Fidesz, az új polgári kormány 500 milliárd forintos energiahatékonysági programot hirdet, amellyel négy év alatt egymillió otthon és középület energiahatékony felújítása történhet meg. Az új kormány első intézkedéseinek egyikeként kizárólag európai uniós források felhasználásával indítja el a programot.

A Lehet Más a Politika kecskeméti csoportja a mai sajtótájékoztatóján bemutatta Kecskemétre vonatkozó gazdasági programját.

Ihászi Dániel közgazdász, az LMP lista harmadik helyén álló képviselőjelölt bemutatta a részvételi költségvetés rendszerét, amelyben közelebb hoznánk az embereket és a politikát, és amely egyfajta választói kontrollt biztosítana a város gazdálkodása felett. Az önkormányzati zárt ülések számát radikálisan csökkentenék, mert ez adja az alapját gazdasági mutyinak.

A Mercedes beruházás hullámát meg kell lovagolnia Kecskemétnek, nemcsak sodródni az eseményekkel. A helyi kis és középvállalkozásokat szeretnénk  helyzetbe hozni szakmai segítségnyújtással. A jövőbeli fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az idegenforgalomban és a zöld, környezetipari szektorban szeretnének munkahelyeket teremteni, középtávon egy Zöld ipari park létrehozását is támogatják.

Vágó Gábor országgyűlési képviselő a város nagyra nőtt adósságállományával kapcsolatban elmondta, hogy nemcsak a városvezetés stratégiát nélkülöző luxusberuházásai, hanem az elmúlt nyolc év kormányzati csődje juttatta Kecskemétet ilyen rossz helyzetbe. Furcsállja, hogy az MSZP csupán négyévente a kampányban plakátokon aggódik a város viselt dolgaiért, a ciklus közben nem mutatnak gazdaságfejlesztési alternatívákat.

Nagy probléma Vágó szerint az önkormányzati tulajdonú cégek gazdálkodásának átláthatatlansága, példa erre a fürdőberuházás körül kialakult helyzet is. Az LMP átláthatóvá, és követhetővé teszi majd a közpénzekkel való gazdálkodást.

Vágó szerint a helyi gazdaság erősítése a jövő záloga. A Kecskemét Kártyát egy jó iránynak tartják, tovább bővítenék egy helyi védjegy rendszer felé a folyamatot, ami nem csak a helyi szolgáltatásokat, de a helyi termékeket előállító cégeket is helyzetbe hozná. Középtávon nem tartják elképzelhetetlennek, soproni mintára, egy kecskeméti helyi pénz létrehozását sem. A vidékfejlesztési szakember a város gazdaságának kitörési pontjait a zöld szektor és a turizmus mellett, a tudásalapú gazdaság fellendítésében látja, a Kreatív Innovációs Központ projektet visszahoznák a sírból, és nagy erőket mozgatnának meg a képzett helyi fiatalok Kecskemétre visszavonzásában.

A magyar vidék akut problémáira, többek között a Békés megyében is komoly gondokat okozó, ár- és belvíz miatt keletkezett károkra, valamint a gabonapiacon kialakuló negatív folyamatokra hívták fel a figyelmet Szarvason tartott sajtótájékoztatójukon az LMP országgyűlési képviselői, Szabó Rebeka és Vágó Gábor.

Idén júniusban volt olyan nap, amikor Békés megyében a belvízzel elöntött területek nagysága egy nap alatt jelentősen, 2.420 hektárral emelkedett. Szabó Rebeka szerint a természeti adottságokkal összhangban lévő tájhasználat alkalmas az árvíz és belvizek okozta problémák egy részének megelőzésére is.

Fonád Zoltán, a Békési időközi országgyűlési választás LMP-s jelöltje már korábban hangsúlyozta, hogy a Körös-vidék kiemelten árvíz-veszélyeztetett, a Vásárhelyi-terv által ígért kilenc tározó közül mégis csak egy épült meg. Pedig a tározók építése három problémára is megoldást kínálna: fontos eszköz lenne az árvízvédelemben, csapadékmentes időszakban a tárolt vizet öntözésre fordíthatnák, az építkezésekkel pedig zöld munkahelyeket teremtenének. A belvíz miatt – azon túl, hogy a gazdákat nehéz helyzetbe sodorja – olyan nehézségekkel is meg kell küzdeniük, hogy a Körösbe és a Berettyóba szivattyúzott vízzel műtrágyák és egyéb kemikáliák is a vizekbe kerülnek – ez környezeti és turisztikai szempontból is hátrányos helyzetet teremt.

Szabó Rebeka ezért a sajtótájékoztatón rámutatott: teljes vízgazdálkodási fordulatra van szükség, mely a lehetővé teszi a víz tájban való megtartását, és az utólagos kármentesítés helyett a megelőzésre koncentrál. Ehhez a vízgazdálkodás, ár- és belvízvédelem területén ugyanúgy szemléletváltás szükséges, mint mezőgazdasági művelési módok és az ezekhez kötődő támogatások esetében.

A képviselő úgy látja, a kárenyhítési programba a szántók, gyümölcsösök mellett be kell vonni az állattartással hasznosított gyepterületeket is, hiszen a legeltető állattartásnak és a szálastakarmány termelésnek gazdasági és tájvédelmi szempontból egyaránt nagy jelentősége van.

Vágó Gábor ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaságot nem csak a természeti csapások sújtják, hanem a gabonakereskedelem feketézői, nepperei, és ÁFA-csalói is élősködnek a becsületes magyar gazdákon, a kereskedőkön és az összes adófizető állampolgáron. Idén, a nagy terméskiesés miatt magasabbak az árak, ami extraprofittal kecsegtet az áfa-csalók részére. Óvatos becslések szerint, az éves gabonatermés körülbelül 30 százaléka feketén kerül a piacra – ez hatalmas bevételkiesés, csak az áfacsalók 20-30 milliárd forintos kárt okoznak.

Az LMP ezek megoldását a tisztább piaci körülmények megteremtésében látja, melynek eszköze lenne többek között az élelmiszer-alapanyagok Áfa-tartalmának minimalizálása, vagy a gazdák adminisztrációs terheinek csökkentése. Ezekből elsősorban a termelők és a termények piacra jutását segítő magyar kis- és középvállalkozások profitálnak.

Tegnapi szemináriumon szerzett élményeimet csokorba szedtem, ezeket eddig is tudtam, illetve sejtettem, de ismét megbizonyosodtam, hogy az LMP-nek sok feladata van a vidéki élet jobbátételében.

1) A vidéki kistelepülések java része kardántengelytörés kockázata nélkül nem megközelíthető

2) a gyümölcsész szakma joggal van kiborulva a sajátos genetikai állományú fajtáink elhalása, és a nagy élőmunka igényű zöldség-gyümölcs szektor leépülése miatt, bezzeg Ausztriában minden jobb

3)A régi közösségi /zárt/ kertek szinte teljesen leépültek, alig 20%-ukat gondozzák, pedig nagy szerepük lehetne a vidéki foglalkoztatottság növelésében

4) A belvíz hatalmas károkat okoz, nem csak az, hogy gabona jó része kirohadt, de a gyepet se lehetett lekaszálni, a gyümölcsösök megbetegedtek

5) A kocsisok válogatottan káromkodnak, élmény hallgatni

A homokhátsági vízrendszert teljesen újra kell gondolni. Amikor a most létező rendszert kiépítették, a vízelvezetés volt a fő cél. Jelenleg fontosabb a vízmegtartó funkció. Nem kell minden csatornát betemetni, de újra kell tervezni a vízelosztási rendszert, ökológusok bevonásával. A Duna- Tisza csatorna ötlete számos problémát vet fel, ezt a kérdést nem lehet lezártnak tekinteni. Ám ennek a gigaberuházásnak számos olyan ökológiai hatása volna, ami többet ártana, mint használna.

Azzal, hogy kiszárad a Homokhátság - mert kevesebbet esik az eső -, párhuzamosan növekszik a napsütéses órák száma is. Egy naperőmű nagy volumenű beruházás lenne, ami nyilván csak hosszú távon realizálódik és térül meg. Hangsúlyoznom kell, hogy mivel Kecskemét környéke az egyik legnagyobb vesztese a klímaváltozásnak, ezért példát kell mutatnunk a környezetbarát energiatermelés területén is.

Az energiahatékonyság terén is fontos lépéseket kell tenni. Ha újraszigeteljük a panelházakat, azzal egyes számítások szerint 80%-os csökkenést érhetünk az energiafelhasználásban. Ezzel nemcsak munkát adunk a helyi építőipari vállalkozásoknak, de középtávon a gázszámla különbözetében is látványos eredményeket érhetünk el. Nem utolsó sorban a CO2 kibocsátásunk is radikálisan csökkenhet.

A helyi gazdaság erősítése azért fontos a globalizált világban, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatva a nemzetközi tőzsde indexek mozgásának. A helyi védjegyrendszer egy megfelelő eszköz a helyi kis- és középvállalkozások erősítésére. Fel kell állítani egy minőségbiztosítási rendszert, amely garantálja, hogy a "kecskeméti" cimkével ellátott termékek valóban helyiek és jó minőségűek legyenek. Ez bár némileg emeli a termékek árait, de a vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy a kecskeméti gazdaságba forgatják vissza a pénzüket. Ezzel Kecskeméten teremtenek munkahelyeket, és közvetve erősítik a lokálpatrióta érzést is.

Itt tölthető le a programpontokat kifejtő kiadvány.

Itt pedig a földmoratórium meghosszabbításáért indított aláírásgyűjtő ív.

Kapcsolódó blog oldal: videk.blog.hu

Mert vidéken akarunk élni!