Ha elképzelünk egy vegyesbolti eladót, aki majd minden terméknél a fejét vakarja, hogy akkor ezen a terméken mekkora is az áfa kulcs, nem az adóegyszerűsítés és a gazdaság kifehérítése jut az eszünkbe. Két csoport jár majd jól a sokkulcsos áfával: a pénztárgépüzletág tulajdonosai és az áfacsalók.

Újabb matolcsyzmusra adta áldását a miniszterelnök. Nem az a legnagyobb baj az ötkulcsos áfával, hogy igazságtalan volna, vagy nem hozna több pénzt az államkasszába, hanem az, hogy túlbonyolít és betarthatatlan. Ezzel megint nem a tisztességes adófizetők élete lesz könnyebb. Hanem a zavarosban halászó áfázók számára nyílik majd meg újabb temérdek kiskapu, ahol kis termék átalakítással nagy tételben nagy lóvékat lehet majd leakasztani. Emlékszünk-e még az olajügyekre?

Természetesen kedvezményes áfa kulcsok bevezetése nem az ördögtől való. Például a zöldségek és gyümölcsök alacsonyabb áfa kulcsát az LMP is felvetette a költségvetés vitájában, a válasz az volt a NER zöldségügyi prominenseitől, hogy erre nincs pénz. Kedvezményes áfa csak a nyersanyag termékeknél működik jól véleményem szerint, ahol nincs további feldolgozása a terméknek. Az EU-ban nem véletlenül van maximum három ÁFA szint megengedve (egy nullás, egy kedvezményes, és egy sztenderd), mert így működtethető a forgalmi adó beszedése.

Ha Matolcsy nem adja be a kulcsot, és minden áron többet akar belőle, akkor az SZJA kulcsok növelésén lehetne elgondolkoznia. Mert az nem bonyolítja túl a rendszert, társadalmilag igazságos és még pénzt is hozna a konyhára.

Már nem tudok meglepődni Matolcsyn. A tragikomikummá süllyesztett gazdasági kormányzás a csupán kedélyborzolásra és vagdalkozásra képes. Most adok pár ötletet, honnan lehetne még pénzt szerezni a nemzetgazdaságilag nélkülözhetetlen felcsúti csodastadion építéséhez. Adóztassuk meg azokat, akiken kalap van, és azokat is, akiken nincsen. De Matolcsy dús fantáziáját ismerve leginkább az adókivetést kellene adóztatni.

A gazdasági felemelkedés elengedhetetlen feltétele a gazdasági környezet biztonsága. Mint a legtöbb társadalmi kapcsolat a gazdasági is a bizalmon alapul. Ha a gazdasági környezetet nap, mint nap változtatjuk elvész a bizalom, kevesebb üzlet köttetik, és kevesebb az adóbevétel is. Ezért terjesztettem be azt a törvényjavaslatot, hogy félévente egyszer lehessen csak az adótörvényeken változtatni. Nem volt hosszú életű javaslat a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Mivel kéthetente újabb adókat vet ki a kormány, érdemes volna az adókivetés adóztatásán is elgondolkozni.

 De mivel a névtelen bloggerektől kezdve a hazai kisvállalkozókon keresztül, a nemzetközi nagyvállalatokon át, az európai közösségi intézményekig mindenki, és még a józan ész is összeesküdött a nemzet fő közgazdásza és az ország ellen, ezért nagyon gyorsan kell a pénz, bármi áron. Ha már az elrontott adórendszer kompenzációjának a korrigációja sem jár sikerrel, ha már nincsen újabb szektor, amit meg lehetne adóztatni, akkor nyúzzanak le újabb bőrt a háztartásokról.

Adóztassák meg a kerékpárosokat, mert egyre többen vannak, és amúgyse tudnak rendesen közlekedni.  Adóztassák meg a gyalogosokat is a cipőviselésen keresztül, mert a benzinár emelkedés miatt egyre többen lesznek.  Aki mezítlábbal akarja kikerülni a sarcot, annak jön a talpadó. A hajviseletet a fodrászaton keresztül sarcolják, a kopaszságot pedig adóelkerülés miatt extrán büntessék. Aki kalappal akarja elfedni a tar fejét annak kalapadó jár. Ezek után már hatalmas bevételt hozna, ha az új adók kivetése utána kormánypárti képviselők is fizetnének adókivetési sarcot.