A fülkeforradalom, az unortodoxia jegyében önti a pénzt,
Ez egy alternatív szolgáltatás.
adó-adó-adó, tranzakciós adó.
Sámán vagyok, igazi sámán, sámán, sámán.
Hallhatod a hangomon, láthatod az abacusomon.
Abacusom abacusom, paripám, paripám,
Abacusom abacusom, paripám paripám.
Utazom, utazom, adókivetésben utazom.
Már a minisztériumban lakom, az ötödiken.
Alsó világ ura: a Simicska az elsőn
Felső világ urai: IMF a hatodikon.
Ne jöjjetek, nem dobolok hosszan, ne jöjjetek.
Ez csak egy négyéves transz, maradjatok!
Akaratom igája rajtatok!
Utazom, gyorsan utazom
A számokkal expressz hadakozom
Adót hip-hop kivetem Pillanat alatt megkapod a magadét.
Csak 5 rongy, olcsó,
De csönget már a rohadék IMF, ennyi lesz.
Nem lesznek új adók. Jelentette ki Cséfalvay államtitkár, de ez még korántsem jelenti azt, hogy ne hoznának vissza a sírból megszűntetésre szánt adókat. Zombi módjára jönnek a költségvetési politika szemétdombjáról az értelmetlen régi adók. A baleseti adó elméletileg azért szűnt volna meg, mert kiváltja azt a biztosítási adó, amely szintén a biztosítókat terheli. Mi lesz a következő? Füstadó? Egyházi tized?
Mindeközben az új tranzakciós adóval Münchausen báró módjára, a saját hajánál fogva, akarja kihúzni Matolcsy Magyarországot a mocsárból, ahova vezette.
Gaiaman
Címkék: adó matolcsy · 1 trackback Szólj hozzá!
„Idehallgass: Az egész királyság az én művem. Amikor neki kezdtem, mindenütt csak mocsár volt. Mondta is a többi király, a bolond épít ide várat. Mégis felépítettem, hogy megmutassam nekik. De elnyelte a mocsár. Tehát építettem újat. Az is elsüllyedt.” /Gyaloggalopp/
2013 költségvetése ugyanazokat a hibákat követi el, mint a megelőző költségvetések: teljesíthetetlen keretszámokon alapul, ott nyirbál a költségeken, ahol már nincs tartalék, és erősen kockázatos bevételekkel számol, mindeközben növeli az adóterheket. Matolcsy tündérmesének álcázott thrillere egyre több sci-fi elemmel bővül. Az egyik fő bevételi forrásnak szánt „öngyilkos taktikai atombomba” tranzakciós adóval kapcsolatban nincsen semmiféle előzetes számítás.
Nyomát sem látni a gazdasági stratégiaváltásnak. Nem a belső fogyasztásra, hanem az exportra alapozná a kormány a megálmodott fellendülést, ezzel még inkább kitett lesz hazánk gazdasága a nemzetközi folyamatoknak. Továbbra is mélyül a szakadék az adóoptimalizálásra berendezkedett multik, és a fokozódó adó- és adminisztrációs terheket nyögő KKV-k között. A társadalmi olló a szegények és gazdagok között végzetesen kinyílik. Ez nem csupán sokak igazságérzetét bántja, de a fellendülés alapját is veszélyezteti.
Újra és újra ugyanazokat a hibákat követi el a kormány. Az egy kulcsos adóhoz való görcsös ragaszkodás, a félszuperbruttó kivezetésével csúcsra lett járatva. Költségvetési Tanács, amikor felhívta a figyelmet a tranzakciós adó kockázataira, akkor megemelték az elvárt adóbevételt, és a felét eltették a tartalékba. Ismét az egészségügy, az oktatás és az önkormányzatok lesznek a fő vesztesek. A költségvetés nyertesei a bürokrácia, és a közgépes beruházások. Mindezt a számlát adófizetők állják, minden állampolgár havi szinten 3800 forinttal többet kell, hogy befizessen az államkasszába.
Minden úgy folyik a NER-ben, mint annak előtte. Félévente új tervek, amiket nem hajtanak végre. Kéthetente új adók, ezek finanszírozására. Közben a mocsárra épült vár csak süllyed és süllyed. Mindez pedig sikerként tálalva.
Matolcsy szertelen kreativitásában olyan taktika atomfegyvert fejlesztett ki, ami csak önmegsemmisítésre tud szolgálni. A tranzakciós adó, ha működik, akkor beledöglik a gazdaság, ha nem működik, akkor bedől a költségvetés.
A tranzakciós adón áll vagy bukik a 2013-as költségvetés. A Számvevőszék és a Költségvetési Tanács szerint nagyon kockázatos ez az adónem, erre Matolcsy megduplázza az elvárt bevételt. Miközben semmilyen háttérelemzést, hatásvizsgálatot nem végeztek, csak hasra ütve bemondta vakon a 283 milliárdot.
forrás:http://parhuzamosmatolcsy.tumblr.com/
Nem kell hozzá furmányos adóoptimalizáló gondolkodásmód, csak józan paraszti észjárás, hogy belássuk ez az adó ön és közveszélyes. Ha valóban működik, és nincs felső korlátja, akkor a magyar vállalkozások a pénzügyi tevékenységüket Pozsonyba vagy Bécsbe helyezik át. Az egyébként is megfizethetlenül drága hitelezés még inkább lelassul, hiányzik majd a gazdasági vérkeringés felpezsdítéséhez szükséges pénz. A bankok a teher java részét a fogyasztóikra hárítják át, és ez újabb belső fogyasztás visszaeséssel jár majd.
Amennyiben viszont mégse működne valami oknál fogva, vagy észbe kapva az utolsó utáni pillanatban valamiért mégsem vezetik be, akkor viszont a közös pénzeszsákon fog hatalmas luk tátongani. Ami vagy újabb adó kivetét vagy újabb megszorító csomagot hoz magával.
Matolcsy adókivetési kényszeressége egy vesztes-vesztes szituációba sodorta a gazdasági kormányzást. Ez a taktikai atombomba csak rosszul sülhet el.