Tisztelt miniszter úr!

2010 április 7-én, négy nappal a választások első fordulója előtt Matolcsy György a következőt nyilatkozta Nagykanizsán (idézem a HVG-ből): Ha a választóktól felhatalmazást kap a Fidesz, az új polgári kormány 500 milliárd forintos energiahatékonysági programot hirdet, amellyel négy év alatt egymillió otthon és középület energiahatékony felújítása történhet meg. Az új kormány első intézkedéseinek egyikeként kizárólag európai uniós források felhasználásával indítja el a programot.

A miniszterelnök Kötcsén elmondott beszédében ezermilliárdos nagyságrendű költségvetési megszorításokat helyezett kilátásba. Ez beleillik a kormányváltás óta tartó gazdaságpolitikai sodródásba: először azt hallottuk, hogy lesz egykulcsos adó, a napokban viszont azt, hogy mégsem; beharangozták a zöld fejlesztési bankot, melyről kiderült, hogy mégsem jön létre, és most költségvetési élénkítés helyett költségvetési megszorításra készül a kormány.

A kiszámíthatatlanságot csak tetézi a kormány kalandorságot súroló tárgyalási stratégiája az ország számára pénzügyi mentőövet nyújtó nemzetközi szervezetekkel, illetve az, hogy az elmúlt félévben egy - legjobb esetben is csak vázlatos - új Széchenyi-terv kivételével semmit nem tudtunk meg a kormány hosszú távú gazdasági stratégiájáról. A kormány koncepciótlansága és kapkodása elriasztja a befektetőket és bizonytalanságot szül, aminek a levét a gyengülő forint miatt a devizahitelesek isszák meg.

A Lehet Más a Politika úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben katasztrofális hatással járna egy rövid távú, jelentős mértékű megszorító csomag. Szakérői értékelések szerint a magyar gazdaság kiszáradóban van: a hitelezés visszaesett, a nem teljesítő hitelek aránya növekedett, és a beruházások is visszaestek. 

Ebben a helyzetben a kormánynak nem a cél nélküli kiadáscsökkentésre, hanem a gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, a pénzügyi piacokon pedig a bizalom helyreállítására kellene összpontosítania. Hatalmas hiba lenne egy ezermilliárd forintos nagyságrendű kiadáscsökkentési program meghirdetése az egyidejű zöld költségvetési reform bevezetése nélkül.

Ez a fajta, fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodás nem nélkülözheti az ökoadók általános felülvizsgálatát, a zöld munkahelyek teremtéshez szükséges beruházási források átcsoportosítását. Jelentősen növelni kell a közösségi közlekedés fejlesztésére, az épületek energiatakarékos átalakítására és az alternatív energiaforrások bővítésére szánt összegeket.

Ezek a beruházások hosszú távon pozitív szaldóval járnak, költségvetési és fenntarthatóság szempontjából is felelős döntést jelentenek.

Létezik jobb megoldás, mint a sózás

Az elmúlt hetekben közel 150 tonna sót szórtak ki Kecskeméten a hóhelyzet kezelésének érdekében.

 Ekkora mennyiségű só kiszórása hatalmas környezeti terhelést jelent a városnak és élővilágának. A só az olvadás után a felszíni, felszín alatti vizekbe kerül, károsítja az élővilágot, a járműveket, valamint az épített környezetet, így a csatornákat és útburkolatokat is. A sózás kiváltképpen a fás-szárú növényeket és a fiatal fákat veszélyezteti.

A közlekedésbiztonság megteremtését nem szabad szem elől téveszteni, de vannak környezetbarát megoldások is. A homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács-, vagy a gránitkő-zúzalék használata környezetbarát módon kezelheti a helyzetet.

Az LMP kecskeméti szervezete felhívja a város döntéshozóinak figyelmét arra, hogy a jövőben a környezetbarát megoldásokat részesítse előnyben.