Az LMP javaslatát bemutattuk ma  a vitanapon. A lakhatási krízis megoldására tett javaslat itt olvasható. A felelősség közös: az államnak, a bankoknak és a hiteleseknek is a tőlük várható legtöbbet kell vállalniuk közösen. A krízis megoldható, csak túl kell lépni a Bankszövetségnek és a kormánynak a saját önös érdekeiken.

 

 

Tisztelt miniszter úr!

 

2010 április 7-én, négy nappal a választások első fordulója előtt Matolcsy György a következőt nyilatkozta Nagykanizsán (idézem a HVG-ből): Ha a választóktól felhatalmazást kap a Fidesz, az új polgári kormány 500 milliárd forintos energiahatékonysági programot hirdet, amellyel négy év alatt egymillió otthon és középület energiahatékony felújítása történhet meg. Az új kormány első intézkedéseinek egyikeként kizárólag európai uniós források felhasználásával indítja el a programot.

Látja-e a kormány a lakásprobléma összetettségét?

Tisztában van –e a kormány azzal a ténnyel, hogy sokszázezer család feje felett a kilakoltatás réme lebeg? Látja –e a kormányzat a lakásprobléma összetettségét? Van-e a kormánynak egyáltalán lakáspolitikája? Vagy csak a gazdaságpolitika improvizációs színházához hasonlóan a lakáspolitika területén is csak fut az Orbán kormány az események után?

Tisztelt Miniszter Úr!

 

2010. december 10-én került fel a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának honlapjára „Az utcán élő hajléktalan emberek számának csökkentését, a lakhatás biztonságának megerősítését, a hajléktalanság megelőzését és a hajléktalan emberek ellátórendszerének fejlesztését célzó Középtávú Intézkedési Tervről” szóló előterjesztés.

 

Az előterjesztés 10-én pénteken került fel a Minisztérium honlapjára, és következő hétfőig lehetett véleményezni.

 

  • Ön szerint mennyire szolgálja ez a kevesebb mint két munkanapot magába foglaló határidő az érdemi szakmai és társadalmi konzultációt vagy a „nemzeti együttműködést”?

 

A terv lényegében nem biztosít további erőforrásokat az előterjesztés címében megjelölt célokhoz. Az előterjesztésben egyedüliként megjelölt forrás, 166 millió forint, ugyanis eleve is ezt a célt - a 2008. szeptember 30-át követően kilakoltatott, kiskorú gyermeket nevelő családok lakhatásának támogatását - szolgálta volna.

 

·       Önök szerint vállalható-e, hogy miközben a válság csak növelte a lakhatás veszélyeztető hátralékosság mértékét és a hajléktalanná váló emberek számát, a kormány tétlenkedik a kilakoltatás előtt álló devizahitelesek kérdésében, addig a minisztérium kapcsolódó „Középtávú Intézkedési Terve” egyetlen további forintot sem biztosít a hajléktalanság megelőzésére és felszámolására?

 

  • Miként segíti elő a hajléktalanság megelőzését és visszaszorítását, hogy a költségvetés tervezete szerint a hajléktalansággal foglalkozó két közalapítvány költségvetése jelentősen, több mint 90 millió forinttal csökken, az utcai szociális munka, a családok átmeneti otthonai, a nappali melegedők, az éjjeli menedékhelyek, és az átmeneti szállók normatívája és a lakásfenntartási támogatás összege pedig reálértékben csökken?
  • Tervezi-e a Minisztérium egy kikényszeríthető minimális lakhatáshoz való jog biztosítását legalább a hajléktalan emberek legrászorulóbb csoportjai (a gyermekes szülők, idősek, betegek, mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők) számára.

Tisztelt Miniszter/Államtitkár úr!

 

A kilakoltatási moratóriumot jövő év április 15-ig meghosszabbító törvényjavaslat indoklása szerint a „moratórium időszaka alatt [...] meg kell teremteni azokat az adósságkezelési intézményeket, melyek hosszabb távon egyaránt szolgálják a követelések érvényesítését, de egyben a hajléktalanná válás megelőzését is”. A kormánynak is világos tehát, hogy a kilakoltatási moratórium csak haladék: haladék az adósoknak, de haladék a kormánynak is, hogy kidolgozza a jelentős hátralékot felhalmozó vagy már fizetésképtelenné vált adósok helyzetének társadalmilag elfogadható rendezésére irányuló javaslatait.

 

Elvben erre szolgált volna annak a Nemzeti Eszközkelő Társaságnak a létrehozása, amit Orbán Viktor jelentett be június elején, tehát már fél éve. Matolcsy miniszter ezt követpen azt nyilatkozta, hogy augusztus 31-ig kidolgozzák a december 31.-ig felálló eszközkezelő társaság koncepcióját, majd pedig már azt, hogy október 15-ig kell kidolgozni az eszközkezelő koncepcióját. Azóta a miniszter azt nyilatkozta, hogy beterjesztette a kormánynak a nemzeti eszközkezelő koncepcióját a közvélemény azonban azóta sem értesülhetett a részletekről.

 

Miközben a kormány tétlenkedik addig a PSZÁF legutóbbi kockázati jelentése szerint már nyáron több mint százezer volt a 90 napon túli fizetési késedelmes lakossági jelzáloghitelek száma. A Kósa-Rogán-féle törvény a már fizetésképtelenné vált adósok helyzetén nem javít, miközben a devizahitelezés korlátozása gyakorlatilag megfojtotta a lakáspiacot. Hasonlóan égető probléma a lakások megfizethetősége. Az előző Fidesz kormány ezt a forint alapú lakáshitelek pazarló támogatásával próbálta kezelni, ami egy pénzügyileg fenntarthatatlan és igazságtalan konstrukció volt, hiszen szakértői becslés szerint akár a támogatások kétharmada is a felső jövedelmi ötödhöz juthatott.

 

Kérdéseim tehát a következők Miniszter/Államtitkár úrhoz!

 

Milyen terveik vannak a lakásprivatizáció következtében kialakult torz magyarországi lakásszektor átalakítására?

 

Tervezi-e a kormány a szociális bérlakások rendszerének jelentős kiterjesztését, és a tulajdonszerzést támogató lakástámogatási rendszer átalakítását?

 

Ideiglenes moratóriumok helyett hogyan tervezi a kormány a további eladósodás megelőzését?

 

Tervezik-e a lakásfenntartási támogatás radikális emelését, és – Franciaország és Skócia mintájára – egy kikényszeríthető lakhatáshoz való jog intézményesítését?

 

És végezetül tervezi-e a kormány a magáncsőd intézményének megfelelő szabályozását?

süti beállítások módosítása