Elhiszem, hogy Rogán Antal és a fideszes gazdasági bizottsági tagok szeretik a hazánkat, de úgy tűnik, hogy a haverjaik zsebét tömni még ennél is jobban szeretik. Van a hazaárulásnak egy olyan minősített esete, ami túlmegy a szokásos határokon. A letelepedési kötvény-bizniszbe a Parlament gazdasági bizottsága behozott egy kajmán-szigeteki céget, ami busás hasznot vág zsebre minden egyes letelepedni vágyó kínai és vietnámi kötvényvásárló után.
 
A biznisz lényege: a konstrukció értelmében az adósságkezelő a 250 ezer euró értékű államkötvényt diszkont áron juttatja el a közvetítő vállalkozásnak, majd az egy nagyobb névértékű, „határozott idejű tulajdonosi részjegyet” bocsát ki. A forgalomban lévő, ötéves hátralévő futamidejű magyar eurókötvényekkel a másodlagos piacokon 4,75 százalékos hozam mellett kereskedtek, így a 1,5 százalékkal csökkentett kamat 3,25 százalékot tett ki. Az egyéb tényezőket figyelmen kívül hagyva a diszkont ár a gyakorlatban annyit tesz, hogy mintegy 213 ezer euróért vásárolhatja meg a vállalkozás a magyar kötvényt, ami majd öt év múlva, a lejáratkor fog 250 ezer eurót érni a külföldi befektetőnek. Ezzel mintegy 11 millió forintot húznak ki az adófizetők zsebéből öt év alatt kötvényenként. A vállalkozás azonban, úgy tűnik, befektetőnként 50 ezer eurós, vagyis mintegy 15 millió forintos bruttó jövedelemre tesz szert azáltal, hogy 300 ezer eurót kér az általa kibocsátott értékpapírért. Ha igaz, hogy nagy az érdeklődés, akkor milliárdokat is zsebre vághatnak a kajmán-szigeteki cégnél.
 
Ma sajtótájékoztatót tartottam az Államadósság Kezelő Központ épülete előtt, ahol megjelent egy Fidesz-frakció alkalmazott is - ilyenre még nem volt példa az utóbbi három évben -, illetve az MT, szerkesztői utasításra, nem hozta le a sajtótájékoztató anyagát. Úgy tűnik, beletenyerelhettem valami komoly üzletbe. Csak annyit szeretnék tudni, hogy kik állnak az offshore paradicsomba bejegyzett cég mögött és a gazdasági bizottság milyen kiválasztási szempontok alapján bízta meg ezt a céget? Egyébként meg mi a lótúróért kell beiktatni egy nyilvánvalóan pénzlehúzó vállalatot? A mutyitól teljesen függetlenül sem volna szükség erre a letelepedési kötvényre, mert szerencsére a magyar állampolgárok is nagy számban veszik az államkincstárjegyet.

 

Egy jó hírrel kell kezdenem: most már biztos a Fidesz-bukta. Nem amiatt repedt meg a gránit szilárdságú NER, mert a kormányzás annyira kusza, mint Matolcsy szeme- és gondolatvilága. Nem is azzal játszották ki magukat, hogy Simicska minden állami pályázatot lenyúl, ami egy zongora értékénél nagyobb. Hanem a 13. havi nyugdíj ötlete hozta el Orbán rendszerépítési álmainak a végét.

2012-13 telén a nyugdíjas jóléttel legitimizált autokrácia látszik felül kerekedni a jól képzett fiatalok munkájára alapuló demokrácia elképzelésén. A fiatal demokratákból nyugdíjas autokratákká lettek. Szembeötlő példája ennek, hogy a diáktüntetések csúcspontján, ahelyett, hogy a fortyogó egyetemisták és gimisek kedélyeit a Műegyetemre ment volna csillapítani a miniszterelnök, a Parlament puccos termében smúzolt a nyugdíjasokkal. Ez idáig minden társadalmi csoport tyúkszemére ráléptek, kivéve a nyugdíjasokét. A vállalkozók, a közalkalmazottak, az egyszerű melósok, a diákok, az adófizetők fizetik meg a nyugdíjasoknak tett udvarló gesztusokat. Egyre több újabb kisadót kell nyögni a csökkenő reálkeresetekből amiatt, hogy a nyugdíjak reálértékét növelni lehessen. Véleményem szerint a jó nyugdíjrendszer kiszámítható és az együtt sírunk együtt nevetünk-elven alapszik, nem a politikai marionett bábú szerepén.

nyugger.jpg(kép: Marabu)

Ez a 13. havi nyugdíj végzetes az országnak, mert az egyre rosszabbul élő, egyre kevesebb számú adófizetőnek kell eltartania az egyre több, relatíve egyre jobban élő nyugdíjast. Eközben a potenciális adófizetők elhagyják az országot, mert semmi reményük nincs abban, hogy nekik valaha legyen nyugdíjuk. A kormány meg utánuk küld pár embert, hogy szervezzen diaszpórát, ahelyett, hogy itthon tartaná őket.

A nyugdíjasoknak tett násztánc rövid távú hatásai még kedvezőek is lehetnek a kormánynak, mert a pőre pénzosztogatással a legjobban mobilizálható és a legnagyobb választói csoportról van szó. Ámde már középtávon a politikai szemétdombra vezet ez az út. A Fidesz egy olyan politikai pályára zárta be magát, ahol az MSZP otthonosan játszik. Ígérgetni, majd választás előtt egyszeri nagyobb nyugdíjemelést más adóemelésből finanszírozni, ez régi trükk. Láttuk, hova vezetett. Mindeközben az adófizetők, és a jövő adófizetői átverve érzik magukat. Nem véletlenül áll olyan csehül az MSZP a fiataloknál, most a Fidesz is leküzdi magát arra a szintre. Nem szabad hagyni, hogy az egyesült baloldal és a Fidesz a nyugdíjasoknak tett licitversennyé degradálja a 2014-es választásokat. Az adófizetők érdekeit is képviselnünk kell, különben nem lép ki a rövidtáv vezérelt saját árnyékából a magyar politika.

Egy államnak tisztelnie kell a nyugdíjasait, hisz valaha ők is befizették az adójukat a szüleik nyugdíjáért, de tisztelnie kell azokat is, akik kifizetik az adójukból a nyugdíjakat. A Fidesz a jövő adófizetői helyett a múlt adófizetőit választotta. A múlt elkezdődött. Bízom benne, van annyi tudatos adófizető, hogy gyorsan be is fejezze ezt a sorvasztó fejezetét az ország történetének.

 

Mocsári tüdérmese

2012.06.27. 09:52

„Idehallgass: Az egész királyság az én művem. Amikor neki kezdtem, mindenütt csak mocsár volt. Mondta is a többi király, a bolond épít ide várat. Mégis felépítettem, hogy megmutassam nekik. De elnyelte a mocsár. Tehát építettem újat. Az is elsüllyedt.” /Gyaloggalopp/

2013 költségvetése ugyanazokat a hibákat követi el, mint a megelőző költségvetések: teljesíthetetlen keretszámokon alapul, ott nyirbál a költségeken, ahol már nincs tartalék, és erősen kockázatos bevételekkel számol, mindeközben növeli az adóterheket. Matolcsy tündérmesének álcázott thrillere egyre több sci-fi elemmel bővül. Az egyik fő bevételi forrásnak szánt „öngyilkos taktikai atombomba” tranzakciós adóval kapcsolatban nincsen semmiféle előzetes számítás.

matolcsy tündérmese.jpg

Nyomát sem látni a gazdasági stratégiaváltásnak. Nem a belső fogyasztásra, hanem az exportra alapozná a kormány a megálmodott fellendülést, ezzel még inkább kitett lesz hazánk gazdasága a nemzetközi folyamatoknak. Továbbra is mélyül a szakadék az adóoptimalizálásra berendezkedett multik, és a fokozódó adó- és adminisztrációs terheket nyögő KKV-k között. A társadalmi olló a szegények és gazdagok között végzetesen kinyílik. Ez nem csupán sokak igazságérzetét bántja, de a fellendülés alapját is veszélyezteti.

Újra és újra ugyanazokat a hibákat követi el a kormány. Az egy kulcsos adóhoz való görcsös ragaszkodás, a félszuperbruttó kivezetésével csúcsra lett járatva. Költségvetési Tanács, amikor felhívta a figyelmet a tranzakciós adó kockázataira, akkor megemelték az elvárt adóbevételt, és a felét eltették a tartalékba. Ismét az egészségügy, az oktatás és az önkormányzatok lesznek a fő vesztesek. A költségvetés nyertesei a bürokrácia, és a közgépes beruházások. Mindezt a számlát adófizetők állják, minden állampolgár havi szinten 3800 forinttal többet kell, hogy befizessen az államkasszába.

Minden úgy folyik a NER-ben, mint annak előtte. Félévente új tervek, amiket nem hajtanak végre. Kéthetente új adók, ezek finanszírozására. Közben a mocsárra épült vár csak süllyed és süllyed. Mindez pedig sikerként tálalva.

Egynyári költségvetés

2012.05.03. 09:52

Tegnap arra kérte a miniszterelnök a frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket. Mi lehet mögötte? Miért kell ennyire elébe menni a dolgoknak? Az unortodoxia mögött is van logika, csak az hatalmi, és nem gazdasági logika.

Emlékezhetünk, hogy született a 2012-es a költségvetés, a Költségvetési tanácsnak egy sajtpapíron adta át a sarokszámokat az NGM, majd az utolsó pillanatban változtak is az irreális a sarokszámok. Az idei büdzsé életbe lépése után két hónappal kvázi megbukott, mert annyi zárolást és új adót rendeltek el, hogy máshol már régen pótköltségvetést kellene tárgyalni. Ehhez képest a 2013-as költségvetés, már a törvényben előírtnál jóval hamarabb kerülne sorra, a nélkül, hogy a 2011-es évet lezárná a zárszámadással. Sajnos nehezen tudom azt feltételezni, hogy a költségvetési felelősség, vagy a véletlen műve lehet.

Amikor 2000-ben a Fidesz a kétéves költségvetést elfogadtatta, akkor a kisgazdák beaprítása volt a hatalmi célja. Most is valami hasonló hatalmi manőverre készülhet. Három forgatókönyvet látok, aminek persze más és más a valószínűsége. Előre hozott választások jöhetnek, vagy az IMF-fel folytatott chiken game-ben lett túsz a magyar költségvetés, vagy a kétharmad olvadhat el nyáron, vagy egy negyedik opció.

Az előrehozott választásokról már sokan lamentáltak elemzői és politikusi szinten is. Egy ősszel tartott választásokon, az új választási törvénynek hála meglenne ismét a kétharmada a Fidesznek és jönne újabb négy év. Valahogy úgy érzem, hogy Orbán számára ez a vereség valamilyen beismerése volna, még ha győztesként kerülne is ki, nehéz volna elmagyarázni, hogy miért kell a „siker” közepén új felhatalmazást adni. A kétharmad elolvadása sem valószínű opció. A költségvetés és az adótörvények java része „feles” törvény, így csak a pénzügyi stabilitási törvény (amibe az egykulcsos adó van bebetonozva) elfogadásához kell kétharmad. A saját maga által épített csapda kikerüléséhez nem hiszem, hogy fel kellene borítani a normál menetrendet.

Az IMF tárgyalásokkal való sakkozás jóval valószínűbbnek látszik. Hiszen idén is már 500 milliárd forint vesztesége származott az adófizetőknek a kamatfeláron keresztül abból, hogy sokáig rugózott a magyar kormány Simor András fizetésén a Bizottsággal. A vége az lett, hogy a vitatott ügyek mennek a Hágába. Lehet, hogy most is arra készül, hogy már a tárgyalások előtt kész helyzet elé állítja az IMF-et? Így a bevételi oldali számokba nem tud beleszólni a Valutaalap, csak a kiadás oldali megszorításokhoz tud ajánlásokat fűzni. De az is lehet, hogy valami teljesen más dolog van a háttérben.

Te mivel adóztatnád magad?

2012.05.02. 15:04

Eljutottunk az adóügyi ámokfutás egyik lokális mélypontjára. A telekom cégeknek kell megmondania Matolcsynak, hogy milyen formában is szeretnének adózni. A sarc végösszege már megvan, a formát mindenki kitalálhatja magának. Ha nem, akkor marad a percenként két forintos Matelcsy-nek becézett pénzbehajtás. Tényleg nincs már újabb ötlete a közgazdászi kreativitás világbajnokának? Mi lesz a következő? Az egyéni vállalkozók mondják majd meg, hogy milyen formában adjanak be minden három forintból kettőt a feneketlen kasszába?

Matolcsy bármerre nézett eddig mindig talált újabb adókivetési lehetőséget. Kimerülhetett a kreativitása? Már nem tud a bankadóhoz hasonló könnyen áthárítható adónemet, vagy a csipsz adóhoz mérhető zavaró miniadót, vagy az élelmiszerlánci hozzájárulásra hajazó, a piacon lévők számára állami védelmi pénz kivetését, kiötölni az állami adó-ötletgyár? Nem adhatja fel. Hiszen eddig minden héten jött új adó. Már annyira megszokta mindenki.

Ezentúl az lesz, hogy Matolcsy rámutat egy piaci szektorra, vagy egy társadalmi csoportra és mond egy összeget. Sajtkészítők: 1,2 milliárd! Fagyiárusok: 790 millió! Aztán mindenki kezdhet gondolkodni, hogy miként is akarja kifizetni az újabb hozzájárulást a ’józan ész elleni szabadságharc’ alapba.  Mert, hogy miből fizeti ki azon már nem kell sokat gondolkozni, mert nincs miből.

Az adórendszer, ha jól csinálják a társadalom vezetési pontja. Egy rosszabb van annál, ha hetente változtatja a kormány az adórendszert, ha bedobja a gyeplőt a lovak közé, és mindenki úgy adózik, ahogyan ő akar, ha eleget fizet.

 

 

Ha elképzelünk egy vegyesbolti eladót, aki majd minden terméknél a fejét vakarja, hogy akkor ezen a terméken mekkora is az áfa kulcs, nem az adóegyszerűsítés és a gazdaság kifehérítése jut az eszünkbe. Két csoport jár majd jól a sokkulcsos áfával: a pénztárgépüzletág tulajdonosai és az áfacsalók.

Újabb matolcsyzmusra adta áldását a miniszterelnök. Nem az a legnagyobb baj az ötkulcsos áfával, hogy igazságtalan volna, vagy nem hozna több pénzt az államkasszába, hanem az, hogy túlbonyolít és betarthatatlan. Ezzel megint nem a tisztességes adófizetők élete lesz könnyebb. Hanem a zavarosban halászó áfázók számára nyílik majd meg újabb temérdek kiskapu, ahol kis termék átalakítással nagy tételben nagy lóvékat lehet majd leakasztani. Emlékszünk-e még az olajügyekre?

Természetesen kedvezményes áfa kulcsok bevezetése nem az ördögtől való. Például a zöldségek és gyümölcsök alacsonyabb áfa kulcsát az LMP is felvetette a költségvetés vitájában, a válasz az volt a NER zöldségügyi prominenseitől, hogy erre nincs pénz. Kedvezményes áfa csak a nyersanyag termékeknél működik jól véleményem szerint, ahol nincs további feldolgozása a terméknek. Az EU-ban nem véletlenül van maximum három ÁFA szint megengedve (egy nullás, egy kedvezményes, és egy sztenderd), mert így működtethető a forgalmi adó beszedése.

Ha Matolcsy nem adja be a kulcsot, és minden áron többet akar belőle, akkor az SZJA kulcsok növelésén lehetne elgondolkoznia. Mert az nem bonyolítja túl a rendszert, társadalmilag igazságos és még pénzt is hozna a konyhára.

 

Pártunk és kormányunk vezetője megüzente Brüsszelből, hogy újra számolják a büdzsét. Csak az a baj, hogy ezzel minimum két hetet késett. Ha figyelembe veszi a hazai és a külföldi gazdaságkutató intézetek előrejelzéseit, (az ellenzéki pártokról már nem is beszélek) jóval hamarabb elkezdődhetett volna a korrekció. De megint el kellett menni a falig, addig mikor már koppan és fáj. Mindenkinek…

A 2012-es büdzsé Mekk Elek tervezője nagyot mert álmodni. Ami nem volna baj, ha nem ezermilliárdos adófizetői befizetéseket tervezne félre. Ha nem mindannyiunk bőrére menne a játék. Mindenki örülne a 1,5 % növekedésnek, sok devizahiteles család megkönnyebbülne a 268 forintos euró árfolyamnál. Azzal, hogy felelős pozícióban az álmait jóval a realitások fölé helyzete, az ország gazdálkodásának egészébe vetett bizalmat vesztette el. Ez a bizalomvesztés pedig az államadósság visszafizetésénél fáj az adófizetőknek. Nem kicsit, nagyon.

Jogilag már nincs sok lehetőség a rossz makrogazdasági adatokon alapuló költségvetési főszámok megváltoztatására. Az államháztartási törvény azonnali átírásával, a parlament kiiktatásával a kormány még csinálhat egy olyan költségvetést, ami kamu bevételeken alapul, és még beletesz 100-200 milliárd forintos a megszorítás csomagot.

Az eddigi tapasztalatokból merítve biztosan a fűnyíróelvet alkalmazva mindenhonnan elvesz majd egy kicsit, nem érdekli a kormányt az, hogy intézmények már így is a működőképesség határán táncolnak. Nem a húsvágó bárddal kellene elvégezni az életmentő műtétet, hanem sebészi szikével. Lenyesni a felesleges kiadásokat (pl stadionépítés), megnézni az állami forintok hatékony megtérülését, és ott hagyni pénzt, ahol erre valóban szükség van. Nem a tőzsdei cégek árfolyamveszteségét kellene az adófizetőkkel finanszírozni, hanem egy magas színvonalú oktatási rendszert.

 

Ma reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök ismét annak a téveszméjének adott hangot, hogy spekulációs támadások kereszttűzében áll az ország és most is erre kell felkészülnünk. Szeretnénk jelezni, hogy a hiba egyértelműen Orbán Viktor és Matolcsy György készülékében van; nem a világ van ellenünk, hanem a kormány hadakozik a realitásokkal.

A spekulációs összeesküvésről szóló álláspontot ma lényegében csak ez a két politikus vallja magáénak; kár, hogy ők alakítják a magyar gazdaságpolitikát. Velük szemben áll gyakorlatilag a teljes közgazdász szakma, ideértve olyan neves jobboldali szakembereket, mint Mellár Tamás, Chikán Attila, Bod Péter Ákos vagy Heim Péter. A jobboldali közgazdászok álláspontjáról a miniszterelnök is tájékozódhatott a közelmúltban tartott találkozójukon.

A kormánynak tényleg meg kéne érteni, hogy válaszúthoz érkezett a magyar gazdaságpolitika. Ha a paranoiába hajló gyakorlatot folytatja, akkor az országot a szakadékba viszi. Az LMP szerint gyökeres irányváltásra van szükség. Bíztató lépésnek tekintjük, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalásokból eltávolították Matolcsy Györgyöt, de a miniszter haladéktalan távozás mellett további lépésekre szükség van.

Vissza kell vonni az egykulcsos jövedelemadó-rendszert, helyette egy igazságos, három kulcsból állóra van szükség. A kormánynak egy új, a valós számokon alapuló költségvetést kell kidolgoznia. A kabinetnek fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy eltőzsdézi az emberek pénzét, vissza kell állítani a Költségvetési Tanács titkárságát, illetve a gazdaságpolitika feletti független kontrollt is.

Matolcsy hétfőn előadott napirend előtti pinokkiózása, és a Fővárosi Nagycirkusz Bohócügyi Államtitkársága által koordinált adótörvényekről való végszavazás után, a mai napon újabb mélységekbe került a költségvetés hegesztgetés Mekk Elek módszere.

A 10 órakor kezdődő bizottsági ülés alapból negyed órás késéssel kezdődött. A négy napirendből kettőt gyorsan letudott a törvénygyár. Majd a Médiahatóság költségvetéséhez érkezett módosításoknál elkavarodott egy módosító javaslat, amire várt a bizottság öt percet, amíg a teremben keresték, majd kiderült, hogy nem is adta be az illetékes Kulturális Bizottság. A harmadik napirend felfüggesztve.

Következett a 2012-es költségvetéshez érkezett módosítókhoz való döntés. A szomszédos teremben ülésező alkotmányügyi bizottságnál legalább volt egy osztályvezető az NGM-ből, aki képviselte a kormányt, habár semmire nem tudott válaszolni. A költségvetési bizottságban a kormány nem is tette tiszteletét, így negyed óra várakozás következett. Mikor megérkezett egy helyettes államtitkár, hozott magával huszonhat újabb módosító javaslatot, amit a bizottsággal szeretne benyújtani. A tisztelt képviselőknek persze fogalmuk lett volna róla, hogy milyen tartalommal bírnak ezek a milliárdos tételekről szóló módosítók, de természetesen megszavazták volna, mint a kisangyal. Ellenzéki felvetésre legalább a kormány elmondta, hogy mit tartalmaznak a módosítók.

Mindennek tetejébe az ülést vezetés is messze volt a tökéletestől, ezért tíz percenként fél perces szüneteket kellett tartani.

Elég volt a fideszes sufnituningolt költségvetésből! Elég volt a kiszámíthatatlan káoszból! Mikor húz már el Matolcsy a fenébe?

 

Vágó Gábor úgy látja, hogy a Fidesz által pénteken benyújtott alkotmánymódosító javaslat már régen nem a rokkantsági nyugdíjról vagy a rendvédelmi dolgozók nyugdíjkorhatáráról szól. A kormány ismét szembeköpte a jogállamot, a pénzbehajtó hadműveletektől ma Magyarországon semmilyen szerzett jog nincs biztonságban.

Az LMP javaslatát bemutattuk ma  a vitanapon. A lakhatási krízis megoldására tett javaslat itt olvasható. A felelősség közös: az államnak, a bankoknak és a hiteleseknek is a tőlük várható legtöbbet kell vállalniuk közösen. A krízis megoldható, csak túl kell lépni a Bankszövetségnek és a kormánynak a saját önös érdekeiken.

 

 

A több ezer támogató aláírásnak, sok száz tiltakozónak, számos civil szervezet fellépésének, és a kulturális élet széleskörű támogatásának köszönhetően van esély a Tűzraktér további működésére. Az LMP a kerületi önkormányzatban továbbra is figyelemmel kíséri a kulturális intézményről szóló egyeztetéseket.

 

A terézvárosi önkormányzat képviselőtestületi ülésén tegnap megállapította, hogy a VI. kerületi Hegedű utca 3. szám alatti ingatlan hasznosítására átgondolatlanul és elkapkodva kiírt pályázat eredménytelenül zárult.

 

A Lehet Más a Politika szerint a kormány semmibe veszi a rendvédelmi dolgozókat. A párt képviselteti magát az érdekvédők demonstrációin.

Az LMP kiáll a hivatásos rendvédelmi szervek dolgozóinak jogai mellett. Tarthatatlan, hogy a magát a Nemzeti Együttműködés kormányának nevező kabinet egyáltalán nem hajlandó együttműködni azokkal, akik biztonságunkért nap, mint nap az életüket kockáztatják. Az LMP ma részt vett a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének kongresszusán és elítéli azt a végtelenül cinikus hozzáállást, amit a Fidesz az elmaradt járandóságok ügyében tanúsít. Felszólítjuk a kormányt, hogy hajtsa végre saját rendeletét, amelyben elismeri a tűzoltókat megillető túlórapénzek jogosságát.

Az esélymegvonás alkotmánya

2011.03.30. 16:01

 

 

Az LMP álláspontja szerint a Fidesz által kidolgozott alaptörvény-javaslat jelenlegi formájában az esélymegvonás alkotmánya – mondta szerdai, Vágó Gáborral közösen tartott sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor.

 

Az LMP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője azzal indokolt: meglátásuk szerint a tervezet elveszi a demokratikus megújulás, illetve a gazdasági kilábalás esélyét, nem engedi, hogy egy későbbi kabinet a Fidesz elképzeléseitől eltérő gazdaságpolitikát folytasson, és "bebetonozza a Fidesz szegényellenes és esélymegvonó gazdaság-, illetve társadalompolitikáját".

Tisztelt miniszter úr!

 

2010 április 7-én, négy nappal a választások első fordulója előtt Matolcsy György a következőt nyilatkozta Nagykanizsán (idézem a HVG-ből): Ha a választóktól felhatalmazást kap a Fidesz, az új polgári kormány 500 milliárd forintos energiahatékonysági programot hirdet, amellyel négy év alatt egymillió otthon és középület energiahatékony felújítása történhet meg. Az új kormány első intézkedéseinek egyikeként kizárólag európai uniós források felhasználásával indítja el a programot.

Tegnap este a helyszínen tartott kerekasztal-beszélgetésen Szőcs Géza kulturális államtitkár kijelentette, hogy a kormányzat számára fontos és megőrzendő intézmény a Tűzraktér Független Kulturális Központ és Alkotótér. A Lehet Más a Politika üdvözli ezt, ugyanakkor nagyon sajnálja, hogy a nemzeti kultúra megújulása számára kiemelkedő intézmény esetében a kormányzatnak nincsenek eszközei, hogy ténylegesen meg is tudja védeni azt. A majdnem 400 alkotót befogadó, Pro Urbe-díjas intézmény az elmúlt öt évben 6500 művészeti és kulturális eseménynek adott otthont.

  

 

Mivel a kormány a sötétben tapogatózik, a rendkívüli mértékű hiány pontos okainak felderítésére az LMP a Költségvetési bizottság rendkívüli összehívását kezdeményezi. A kabinet elhibázott számításainak most isszuk meg a levét.

Január-februárban brutálisan magas költségvetési hiány jött össze, két hónap alatt teljesült az egész évre előirányzott hiány nyolcvanegy százaléka. A piaci szakértők által rémisztőnek titulált deficit kapcsán a kormány indoklása nem ad egyértelmű képet arról, miként lesz így fenntartható a költségvetés egyenlege.

A kormány egyik leghangosabb ígérete a tavalyi választásokat követően az volt, hogy megteremti azokat az adósságkezelő intézményeket - elsősorban a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot – amelyek révén elkerülhető, hogy az emberek tömegesen hajléktalanná váljanak. Máig ebből semmi sem valósult meg, a kormánypárti képviselők pedig ma világossá tették, hogy fikarcnyit sem érdeklik őket a bajba jutottak problémái.


Látja-e a kormány a lakásprobléma összetettségét?

Tisztában van –e a kormány azzal a ténnyel, hogy sokszázezer család feje felett a kilakoltatás réme lebeg? Látja –e a kormányzat a lakásprobléma összetettségét? Van-e a kormánynak egyáltalán lakáspolitikája? Vagy csak a gazdaságpolitika improvizációs színházához hasonlóan a lakáspolitika területén is csak fut az Orbán kormány az események után?

Többen jöttek ma azzal, hogy miért is nem veszünk részt az LMP-vel Szíjjártó úr legújabb találmányában az elmúlt nyolc év államadósság növelését vizsgáló albizottság munkájában. Az államadósság szerintünk is az egyik legnagyobb probléma az országban, ám ami most folyik az egy politikai színjáték. Valójában a Fideszt is nagy felelősség terheli abban, hogy idáig jutottunk.


Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr!

A West-Balkán tragédia ürügyén beterjesztett rendelettervezet a túlszabályozáson kívül nem mutat alternatívákat a jogos ifjúsági igények kiszolgálására.

Kövér Lászó  a közelmúltban a Wikileaks kiszivárogtatását információs terrorizmusnak
minősítette, vagy gyermeki csínynek.

Ha a Wikileaks terrorizmus, akkor soroljunk még föl pár terroristát: Mély
Torok, azaz Mark Felt, aki egy elnök hazugságait osztotta meg a világgal;
Jan Karski, aki először számolt be a náci koncentrációs táborokról, vagy
Deutsch Tamás, aki szabadságát kockáztatva juttatott ki híreket az akkor
még diktatórikus Csehszlovákiából.

Tisztelt Miniszter Úr!

 

2010. december 10-én került fel a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának honlapjára „Az utcán élő hajléktalan emberek számának csökkentését, a lakhatás biztonságának megerősítését, a hajléktalanság megelőzését és a hajléktalan emberek ellátórendszerének fejlesztését célzó Középtávú Intézkedési Tervről” szóló előterjesztés.

 

Az előterjesztés 10-én pénteken került fel a Minisztérium honlapjára, és következő hétfőig lehetett véleményezni.

 

  • Ön szerint mennyire szolgálja ez a kevesebb mint két munkanapot magába foglaló határidő az érdemi szakmai és társadalmi konzultációt vagy a „nemzeti együttműködést”?

 

A terv lényegében nem biztosít további erőforrásokat az előterjesztés címében megjelölt célokhoz. Az előterjesztésben egyedüliként megjelölt forrás, 166 millió forint, ugyanis eleve is ezt a célt - a 2008. szeptember 30-át követően kilakoltatott, kiskorú gyermeket nevelő családok lakhatásának támogatását - szolgálta volna.

 

·       Önök szerint vállalható-e, hogy miközben a válság csak növelte a lakhatás veszélyeztető hátralékosság mértékét és a hajléktalanná váló emberek számát, a kormány tétlenkedik a kilakoltatás előtt álló devizahitelesek kérdésében, addig a minisztérium kapcsolódó „Középtávú Intézkedési Terve” egyetlen további forintot sem biztosít a hajléktalanság megelőzésére és felszámolására?

 

  • Miként segíti elő a hajléktalanság megelőzését és visszaszorítását, hogy a költségvetés tervezete szerint a hajléktalansággal foglalkozó két közalapítvány költségvetése jelentősen, több mint 90 millió forinttal csökken, az utcai szociális munka, a családok átmeneti otthonai, a nappali melegedők, az éjjeli menedékhelyek, és az átmeneti szállók normatívája és a lakásfenntartási támogatás összege pedig reálértékben csökken?
  • Tervezi-e a Minisztérium egy kikényszeríthető minimális lakhatáshoz való jog biztosítását legalább a hajléktalan emberek legrászorulóbb csoportjai (a gyermekes szülők, idősek, betegek, mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők) számára.

Tisztelt Miniszter/Államtitkár úr!

 

A kilakoltatási moratóriumot jövő év április 15-ig meghosszabbító törvényjavaslat indoklása szerint a „moratórium időszaka alatt [...] meg kell teremteni azokat az adósságkezelési intézményeket, melyek hosszabb távon egyaránt szolgálják a követelések érvényesítését, de egyben a hajléktalanná válás megelőzését is”. A kormánynak is világos tehát, hogy a kilakoltatási moratórium csak haladék: haladék az adósoknak, de haladék a kormánynak is, hogy kidolgozza a jelentős hátralékot felhalmozó vagy már fizetésképtelenné vált adósok helyzetének társadalmilag elfogadható rendezésére irányuló javaslatait.

 

Elvben erre szolgált volna annak a Nemzeti Eszközkelő Társaságnak a létrehozása, amit Orbán Viktor jelentett be június elején, tehát már fél éve. Matolcsy miniszter ezt követpen azt nyilatkozta, hogy augusztus 31-ig kidolgozzák a december 31.-ig felálló eszközkezelő társaság koncepcióját, majd pedig már azt, hogy október 15-ig kell kidolgozni az eszközkezelő koncepcióját. Azóta a miniszter azt nyilatkozta, hogy beterjesztette a kormánynak a nemzeti eszközkezelő koncepcióját a közvélemény azonban azóta sem értesülhetett a részletekről.

 

Miközben a kormány tétlenkedik addig a PSZÁF legutóbbi kockázati jelentése szerint már nyáron több mint százezer volt a 90 napon túli fizetési késedelmes lakossági jelzáloghitelek száma. A Kósa-Rogán-féle törvény a már fizetésképtelenné vált adósok helyzetén nem javít, miközben a devizahitelezés korlátozása gyakorlatilag megfojtotta a lakáspiacot. Hasonlóan égető probléma a lakások megfizethetősége. Az előző Fidesz kormány ezt a forint alapú lakáshitelek pazarló támogatásával próbálta kezelni, ami egy pénzügyileg fenntarthatatlan és igazságtalan konstrukció volt, hiszen szakértői becslés szerint akár a támogatások kétharmada is a felső jövedelmi ötödhöz juthatott.

 

Kérdéseim tehát a következők Miniszter/Államtitkár úrhoz!

 

Milyen terveik vannak a lakásprivatizáció következtében kialakult torz magyarországi lakásszektor átalakítására?

 

Tervezi-e a kormány a szociális bérlakások rendszerének jelentős kiterjesztését, és a tulajdonszerzést támogató lakástámogatási rendszer átalakítását?

 

Ideiglenes moratóriumok helyett hogyan tervezi a kormány a további eladósodás megelőzését?

 

Tervezik-e a lakásfenntartási támogatás radikális emelését, és – Franciaország és Skócia mintájára – egy kikényszeríthető lakhatáshoz való jog intézményesítését?

 

És végezetül tervezi-e a kormány a magáncsőd intézményének megfelelő szabályozását?

Atv beszámolója a vitáról

Önök hivatkozhatnak sanyarú gyermekkorukra és a kétharmadukra, akkor is lopnak, riposztozott a kivonult Szanyi Tibor bizottsági kifakadásával Vágó Gábor. Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményét elővezető LMP-s honatya aztán Lázár Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét citálja, miszerint a Fidesz nem fog reformdiktatúrát bevezetni, és senkire nem erőlteti rá a véleményét. A véleményekre azonban a jelek szerint túlzottan nem kíváncsi a Fidesz, legalábbis Hegedűs Tamás azzal nyitotta hozzászólását, hogy ő sürgetve van, mert valami érdekes meccs lesz. Aztán a Jobbik politikusa arra bíztatja a Tisztelt Házat, hogy az állam államosítsa rendesen a magánnyugdíjpénztárakat, azoknak pedig, akik ragaszkodnának a pénztárhoz, maga az állam hozzon létre egy pénztárat (értsd: az állami rendszer is egyéni számlákkal működjön). Mert Hegedűs szerint egyéni számla nem lesz, csak a befizetéseket rögzítő pénztárbizonylat. Ami persze jobb, mint a semmi.

Foci vs méltóság


Vágó Gábor azzal kezdte, hogy nem tartja összeegyeztethetőnek a T. Ház méltóságával, hogy mindenféle focimeccsről folyik a csevej, erre a Fidesz-frakció nekiesett, és hozzászólását az „ülj le”, „orvost”, „ki írta, Kuncze”, „muszáj ezt nekünk hallgatni” beszólások tarkítják. Az tény, hogy Vágó kemény, szerinte a szabad választás valójában a pénztárak kivéreztetését és a tuti pénzbehajtást jelenti. Illetve a szabad választás másik szinonimája az államosítás – hiszen, ha az első lépcsőben (átlépések) nem hullik el a pénztár, akkor majd jönnek a működési zavarok, melyekért a PSZÁF majd jól büntet.

Elszabadultak

És vágó szerint semmi sem garantálja, hogy nem lopják el a megtakarítát, az alapot irányító, a nemzetgazdasági miniszter megbízottjaiból álló tanács nem biztosíték arra, hogy a kormány nem nyúlhat hozzá ehhez a majdnem 3 ezer milliárdos vagyonhoz, ami adott esetben simán beolvadhat a központi költségvetésbe. (Közben a Fidesz-frakció egyes képviselőinek beütött a vudupolitika kifejezés, és azt skandálják: vudu, vudu. Más honatyák pedig azon keseregnek, hogy a szocik ugyan kimentek, de ők legalább nézhetik a meccset. A legviccesebb az a képviselő, aki azt morogja, hogy legalább „elolvastad vóna kétszer”, miközben plazmatévé után kutat árukereső honlapokon. )

süti beállítások módosítása