A saját offshore bankszámlájukat fejlesztik csak, a hazánk fejlesztése másodlagos nekik. Ma kiderült, hogy a fejlesztési minisztérium államtitkára dollármilliomos offshore bankszámlát tart fen a cégével Belize-ben

Tényfeltáró újságíróként éveken át jártam Hatvanba, Szabó Zsolt piszkos ügyei után kutatva. Az államtitkár bábáskodása mellett született meg minden idők leghaszontalanabb EU-s beruházása egymilliárdért. A hatvani cikk-cakkos kerékpáros híd, és a folyton feltöredező kerékpárút projekt azóta bekerült számos EU-s kiadványba a rossz gyakorlatok közé. Értelmetlen híd, használhatatlan út, de akkor miért is kellett mindez? Az offshore bankszámla lehet a magyarázat!

Azt is én derítettem ki, hogy az ő tanyája körül épült az a tanösvény uniós pénzből, ami el van zárva a külvilágtól. Elméletileg horgász tavakra nem lehetett volna ezt a pénzt felvenni, de sok helyi szerint ez lett az államtitkár magán horgász tava. Ebből is látszik, hogy a fejlesztési minisztérium államtitkára úgy bánik a fejlesztési pénzekkel, mintha azok az ő saját magán fejlesztéseit szolgálnák.

Másképpen is használja kreatívan az uniós forrásokat az államtitkár. A rokona egy uniós pályázaton nyert pénzt panzió építésére a Nógrád megye Szuhán, ami szinte folyamatosan zárva van, csak az államtitkár használja, és a szomszédos ingatlanokat is megvette. Biztos, ami biztos.

Szabó Zsolt annyira túltolta, hogy még Lázár János szerint is súlyos hibát követett el, és a kormány is elkezdte felülvizsgálni a pályázatokat. Nem mintha a tisztesség útjára tévedtek volna, csak elindult a belharc a Fideszben.

Szabó Zsolt önzősége, mint cseppben a tenger megmutatja, a Fidesz rendszerének önző voltát. Nekik a korrupció az első, Magyarország csak a sokadik a sorban. Április 8-áig ha szét is lopják még amit tudnak, akkor is 12 évig nem fognak elévülni a bűneik!

Egy jó hírrel kell kezdenem: most már biztos a Fidesz-bukta. Nem amiatt repedt meg a gránit szilárdságú NER, mert a kormányzás annyira kusza, mint Matolcsy szeme- és gondolatvilága. Nem is azzal játszották ki magukat, hogy Simicska minden állami pályázatot lenyúl, ami egy zongora értékénél nagyobb. Hanem a 13. havi nyugdíj ötlete hozta el Orbán rendszerépítési álmainak a végét.

2012-13 telén a nyugdíjas jóléttel legitimizált autokrácia látszik felül kerekedni a jól képzett fiatalok munkájára alapuló demokrácia elképzelésén. A fiatal demokratákból nyugdíjas autokratákká lettek. Szembeötlő példája ennek, hogy a diáktüntetések csúcspontján, ahelyett, hogy a fortyogó egyetemisták és gimisek kedélyeit a Műegyetemre ment volna csillapítani a miniszterelnök, a Parlament puccos termében smúzolt a nyugdíjasokkal. Ez idáig minden társadalmi csoport tyúkszemére ráléptek, kivéve a nyugdíjasokét. A vállalkozók, a közalkalmazottak, az egyszerű melósok, a diákok, az adófizetők fizetik meg a nyugdíjasoknak tett udvarló gesztusokat. Egyre több újabb kisadót kell nyögni a csökkenő reálkeresetekből amiatt, hogy a nyugdíjak reálértékét növelni lehessen. Véleményem szerint a jó nyugdíjrendszer kiszámítható és az együtt sírunk együtt nevetünk-elven alapszik, nem a politikai marionett bábú szerepén.

(kép: Marabu)

Ez a 13. havi nyugdíj végzetes az országnak, mert az egyre rosszabbul élő, egyre kevesebb számú adófizetőnek kell eltartania az egyre több, relatíve egyre jobban élő nyugdíjast. Eközben a potenciális adófizetők elhagyják az országot, mert semmi reményük nincs abban, hogy nekik valaha legyen nyugdíjuk. A kormány meg utánuk küld pár embert, hogy szervezzen diaszpórát, ahelyett, hogy itthon tartaná őket.

A nyugdíjasoknak tett násztánc rövid távú hatásai még kedvezőek is lehetnek a kormánynak, mert a pőre pénzosztogatással a legjobban mobilizálható és a legnagyobb választói csoportról van szó. Ámde már középtávon a politikai szemétdombra vezet ez az út. A Fidesz egy olyan politikai pályára zárta be magát, ahol az MSZP otthonosan játszik. Ígérgetni, majd választás előtt egyszeri nagyobb nyugdíjemelést más adóemelésből finanszírozni, ez régi trükk. Láttuk, hova vezetett. Mindeközben az adófizetők, és a jövő adófizetői átverve érzik magukat. Nem véletlenül áll olyan csehül az MSZP a fiataloknál, most a Fidesz is leküzdi magát arra a szintre. Nem szabad hagyni, hogy az egyesült baloldal és a Fidesz a nyugdíjasoknak tett licitversennyé degradálja a 2014-es választásokat. Az adófizetők érdekeit is képviselnünk kell, különben nem lép ki a rövidtáv vezérelt saját árnyékából a magyar politika.

Egy államnak tisztelnie kell a nyugdíjasait, hisz valaha ők is befizették az adójukat a szüleik nyugdíjáért, de tisztelnie kell azokat is, akik kifizetik az adójukból a nyugdíjakat. A Fidesz a jövő adófizetői helyett a múlt adófizetőit választotta. A múlt elkezdődött. Bízom benne, van annyi tudatos adófizető, hogy gyorsan be is fejezze ezt a sorvasztó fejezetét az ország történetének.

A matelcsy arról szól, hogy fizess percenkét 2 forintot pluszban, hogy az államnak legyen egy mobilcége. Kezdjük ott, hogy mit is keres egy állami cég a mobilpiacon? Az se normális, hogy az állam energiaipari, vagy járműipari tőzsdei cégekbe vásárolja be magát, de ez már több piacszerzésnél. Az állam extra sarcot vet ki a piacon lévőkre, hogy abból a pénzből csináljon egy konkurenciát nekik, akire majd más feltételek vonatkozhatnak. Majd az állami telefontársaság veszteségeit, ismét az adófizetők pengethetik ki, a lehetséges profitját meg lenyúlják a körön belül lévők. Amelyik állami cég nem masszívan veszteséges, annak a profitja meg elmegy kézen-közön.

Az adófizetői pénzen való kísérletezésen a közös kasszából kb. 20 milliárd bevételt buktunk, és ahhoz, hogy felálljon és működjön az állami mobilcég, úgy 50-70 milliárd beruházás kell majd. Megközelítőleg ennyit vár Matolcsy az új adóból is évente. A lényeg, hogy a kormány vágyát egy saját mobilszolgáltatóra, a mostani szolgáltatóknál lévő ügyfelek fizetik ki. Olyan ez, mintha egy földesúr elveszi a tejelő marhatartásból élő parasztjaitól egy-egy tehén napi termését. A pénzből vesz magának tehenet, majd nyit egy földesúri tejüzemet, és ezentúl ő látja el tejjel a falut. Jól tejel majd a földesúrnak, a többiek meg éhkoppon maradnak.

Az OECD legutóbbi elemzése szerint a magyar mobilszolgáltatások árai a legmagasabbak a 34 vizsgált tagállam közül A kép forrása

A nagy rohanásban nem is sikerült a szektorális adót egy az egyben kiváltó jogtechnikailag megfelelő megoldást találni.  Annyira kusza ez az adótervezet, hogy az sem derül ki a törvénytervezetből, hogy közvetlen (mint az szja) vagy közvetett (mint az áfa) adóról van-e szó. Habár a szolgáltató az adó alanya ugyan, de az adó alapja az előfizető hívásai és üzenetei. Közvetlen adóról beszélhetünk, ha az új adó egyből a fogyasztónál csapódik le, és a számláján az áfa alapot növelő, vagyis adóztatott adóként jelenik meg a bruttó 2,5 forint. A telefontársaságokon behajtva közvetett az adó. De mindegy is, mert így is, úgyis szembe megy a matelcsy az uniós joggal. Új forgalmi adókat nem vethetne ki az állam kénye kedvére, az EU határozata nélkül. Ha közvetlen az adó, akkor pedig nem volna szabadon felhasználható az államkassza feneketlen bendőjében, és mehetünk megint az Európai bíróság elé. A frissen az alkotmányba átemelt nemzetközi büntetések után adókivetési kötelezettségnek köszönhetően újabb adókra lehet számítani, ha elmeszelik a matelcsyt.

Tegnap arra kérte a miniszterelnök a frakciószövetséget, hogy még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket. Mi lehet mögötte? Miért kell ennyire elébe menni a dolgoknak? Az unortodoxia mögött is van logika, csak az hatalmi, és nem gazdasági logika.

Emlékezhetünk, hogy született a 2012-es a költségvetés, a Költségvetési tanácsnak egy sajtpapíron adta át a sarokszámokat az NGM, majd az utolsó pillanatban változtak is az irreális a sarokszámok. Az idei büdzsé életbe lépése után két hónappal kvázi megbukott, mert annyi zárolást és új adót rendeltek el, hogy máshol már régen pótköltségvetést kellene tárgyalni. Ehhez képest a 2013-as költségvetés, már a törvényben előírtnál jóval hamarabb kerülne sorra, a nélkül, hogy a 2011-es évet lezárná a zárszámadással. Sajnos nehezen tudom azt feltételezni, hogy a költségvetési felelősség, vagy a véletlen műve lehet.

Amikor 2000-ben a Fidesz a kétéves költségvetést elfogadtatta, akkor a kisgazdák beaprítása volt a hatalmi célja. Most is valami hasonló hatalmi manőverre készülhet. Három forgatókönyvet látok, aminek persze más és más a valószínűsége. Előre hozott választások jöhetnek, vagy az IMF-fel folytatott chiken game-ben lett túsz a magyar költségvetés, vagy a kétharmad olvadhat el nyáron, vagy egy negyedik opció.

Az előrehozott választásokról már sokan lamentáltak elemzői és politikusi szinten is. Egy ősszel tartott választásokon, az új választási törvénynek hála meglenne ismét a kétharmada a Fidesznek és jönne újabb négy év. Valahogy úgy érzem, hogy Orbán számára ez a vereség valamilyen beismerése volna, még ha győztesként kerülne is ki, nehéz volna elmagyarázni, hogy miért kell a „siker” közepén új felhatalmazást adni. A kétharmad elolvadása sem valószínű opció. A költségvetés és az adótörvények java része „feles” törvény, így csak a pénzügyi stabilitási törvény (amibe az egykulcsos adó van bebetonozva) elfogadásához kell kétharmad. A saját maga által épített csapda kikerüléséhez nem hiszem, hogy fel kellene borítani a normál menetrendet.

Az IMF tárgyalásokkal való sakkozás jóval valószínűbbnek látszik. Hiszen idén is már 500 milliárd forint vesztesége származott az adófizetőknek a kamatfeláron keresztül abból, hogy sokáig rugózott a magyar kormány Simor András fizetésén a Bizottsággal. A vége az lett, hogy a vitatott ügyek mennek a Hágába. Lehet, hogy most is arra készül, hogy már a tárgyalások előtt kész helyzet elé állítja az IMF-et? Így a bevételi oldali számokba nem tud beleszólni a Valutaalap, csak a kiadás oldali megszorításokhoz tud ajánlásokat fűzni. De az is lehet, hogy valami teljesen más dolog van a háttérben.

Eljutottunk az adóügyi ámokfutás egyik lokális mélypontjára. A telekom cégeknek kell megmondania Matolcsynak, hogy milyen formában is szeretnének adózni. A sarc végösszege már megvan, a formát mindenki kitalálhatja magának. Ha nem, akkor marad a percenként két forintos Matelcsy-nek becézett pénzbehajtás. Tényleg nincs már újabb ötlete a közgazdászi kreativitás világbajnokának? Mi lesz a következő? Az egyéni vállalkozók mondják majd meg, hogy milyen formában adjanak be minden három forintból kettőt a feneketlen kasszába?

Matolcsy bármerre nézett eddig mindig talált újabb adókivetési lehetőséget. Kimerülhetett a kreativitása? Már nem tud a bankadóhoz hasonló könnyen áthárítható adónemet, vagy a csipsz adóhoz mérhető zavaró miniadót, vagy az élelmiszerlánci hozzájárulásra hajazó, a piacon lévők számára állami védelmi pénz kivetését, kiötölni az állami adó-ötletgyár? Nem adhatja fel. Hiszen eddig minden héten jött új adó. Már annyira megszokta mindenki.

Ezentúl az lesz, hogy Matolcsy rámutat egy piaci szektorra, vagy egy társadalmi csoportra és mond egy összeget. Sajtkészítők: 1,2 milliárd! Fagyiárusok: 790 millió! Aztán mindenki kezdhet gondolkodni, hogy miként is akarja kifizetni az újabb hozzájárulást a ’józan ész elleni szabadságharc’ alapba.  Mert, hogy miből fizeti ki azon már nem kell sokat gondolkozni, mert nincs miből.

Az adórendszer, ha jól csinálják a társadalom vezetési pontja. Egy rosszabb van annál, ha hetente változtatja a kormány az adórendszert, ha bedobja a gyeplőt a lovak közé, és mindenki úgy adózik, ahogyan ő akar, ha eleget fizet.

Tegnap a pártállam fő közgazdásza megmondta, hogy nem az állam szívja el a pénzt, mert nincs pénz. Erre ma az állami pénzszivattyú újabb kisadó ötletével borzolja a kedélyeket. Az információs társadalom korában mit is célszerű adóztatni? Hát az információáramlást. Majd az internetadótól biztosan felpörög az innováció, a piacon így könnyű lesz információhoz jutni, és fellendül a magyar gazdaság, ha mindenki majd postagalambbal kommunikál.

Kellett itt online portáloknak Schmitt doktori meg a korrupció után kutatgatni. Kellett nektek kormányt kritizálni a facebookon. Kellett nektek annyi vicces animgifet, képszóviccet és poénos képeket feltenni az internetre Matolcsyról. Nesztek itt az internetadó! Erre nem, hogy leállnátok és befognátok a szátokat, tovább poénkodtok a nemzet közgazdászának adókivetési Guiness rekord kísérletével.

Mindenki értse meg, hogy nincs pénz. De előtte talán Matolcsynak kellene megértenie, hogy miért nincsen. Ha minden héten újabb sarcokkal akarja a saját múlt heti hibáját korrigálni, az adórendszert ide-oda rángatva, akkor nem is lesz pénz. Kellene egy nagy levegőt venni, és csinálni egy olyan adórendszert, amihez legalább fél évig nem kellene hozzányúlni.

Ha elképzelünk egy vegyesbolti eladót, aki majd minden terméknél a fejét vakarja, hogy akkor ezen a terméken mekkora is az áfa kulcs, nem az adóegyszerűsítés és a gazdaság kifehérítése jut az eszünkbe. Két csoport jár majd jól a sokkulcsos áfával: a pénztárgépüzletág tulajdonosai és az áfacsalók.

Újabb matolcsyzmusra adta áldását a miniszterelnök. Nem az a legnagyobb baj az ötkulcsos áfával, hogy igazságtalan volna, vagy nem hozna több pénzt az államkasszába, hanem az, hogy túlbonyolít és betarthatatlan. Ezzel megint nem a tisztességes adófizetők élete lesz könnyebb. Hanem a zavarosban halászó áfázók számára nyílik majd meg újabb temérdek kiskapu, ahol kis termék átalakítással nagy tételben nagy lóvékat lehet majd leakasztani. Emlékszünk-e még az olajügyekre?

Természetesen kedvezményes áfa kulcsok bevezetése nem az ördögtől való. Például a zöldségek és gyümölcsök alacsonyabb áfa kulcsát az LMP is felvetette a költségvetés vitájában, a válasz az volt a NER zöldségügyi prominenseitől, hogy erre nincs pénz. Kedvezményes áfa csak a nyersanyag termékeknél működik jól véleményem szerint, ahol nincs további feldolgozása a terméknek. Az EU-ban nem véletlenül van maximum három ÁFA szint megengedve (egy nullás, egy kedvezményes, és egy sztenderd), mert így működtethető a forgalmi adó beszedése.

Ha Matolcsy nem adja be a kulcsot, és minden áron többet akar belőle, akkor az SZJA kulcsok növelésén lehetne elgondolkoznia. Mert az nem bonyolítja túl a rendszert, társadalmilag igazságos és még pénzt is hozna a konyhára.

Már nem tudok meglepődni Matolcsyn. A tragikomikummá süllyesztett gazdasági kormányzás a csupán kedélyborzolásra és vagdalkozásra képes. Most adok pár ötletet, honnan lehetne még pénzt szerezni a nemzetgazdaságilag nélkülözhetetlen felcsúti csodastadion építéséhez. Adóztassuk meg azokat, akiken kalap van, és azokat is, akiken nincsen. De Matolcsy dús fantáziáját ismerve leginkább az adókivetést kellene adóztatni.

A gazdasági felemelkedés elengedhetetlen feltétele a gazdasági környezet biztonsága. Mint a legtöbb társadalmi kapcsolat a gazdasági is a bizalmon alapul. Ha a gazdasági környezetet nap, mint nap változtatjuk elvész a bizalom, kevesebb üzlet köttetik, és kevesebb az adóbevétel is. Ezért terjesztettem be azt a törvényjavaslatot, hogy félévente egyszer lehessen csak az adótörvényeken változtatni. Nem volt hosszú életű javaslat a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Mivel kéthetente újabb adókat vet ki a kormány, érdemes volna az adókivetés adóztatásán is elgondolkozni.

 De mivel a névtelen bloggerektől kezdve a hazai kisvállalkozókon keresztül, a nemzetközi nagyvállalatokon át, az európai közösségi intézményekig mindenki, és még a józan ész is összeesküdött a nemzet fő közgazdásza és az ország ellen, ezért nagyon gyorsan kell a pénz, bármi áron. Ha már az elrontott adórendszer kompenzációjának a korrigációja sem jár sikerrel, ha már nincsen újabb szektor, amit meg lehetne adóztatni, akkor nyúzzanak le újabb bőrt a háztartásokról.

Adóztassák meg a kerékpárosokat, mert egyre többen vannak, és amúgyse tudnak rendesen közlekedni.  Adóztassák meg a gyalogosokat is a cipőviselésen keresztül, mert a benzinár emelkedés miatt egyre többen lesznek.  Aki mezítlábbal akarja kikerülni a sarcot, annak jön a talpadó. A hajviseletet a fodrászaton keresztül sarcolják, a kopaszságot pedig adóelkerülés miatt extrán büntessék. Aki kalappal akarja elfedni a tar fejét annak kalapadó jár. Ezek után már hatalmas bevételt hozna, ha az új adók kivetése utána kormánypárti képviselők is fizetnének adókivetési sarcot.

A héten a Fidesz-kormány – megijedve a Kohéziós Alap lehetséges zárolásától – arra utasította a minisztereket, hogy százmilliárd forintos nagyságrendű zárolásokat hajtsanak végre már idén, és több százmilliárdos megtakarítást tervezzenek jövőre. Tovább csökken a gyógyszerkassza és a csőd szélén álló BKV állami támogatása. Ez azt jelenti, hogy az idei költségvetés sem élt tovább, mint a tavalyi, amely szintén már februárban megbukott és módosításra szorult

Pártunk és kormányunk vezetője megüzente Brüsszelből, hogy újra számolják a büdzsét. Csak az a baj, hogy ezzel minimum két hetet késett. Ha figyelembe veszi a hazai és a külföldi gazdaságkutató intézetek előrejelzéseit, (az ellenzéki pártokról már nem is beszélek) jóval hamarabb elkezdődhetett volna a korrekció. De megint el kellett menni a falig, addig mikor már koppan és fáj. Mindenkinek…

A 2012-es büdzsé Mekk Elek tervezője nagyot mert álmodni. Ami nem volna baj, ha nem ezermilliárdos adófizetői befizetéseket tervezne félre. Ha nem mindannyiunk bőrére menne a játék. Mindenki örülne a 1,5 % növekedésnek, sok devizahiteles család megkönnyebbülne a 268 forintos euró árfolyamnál. Azzal, hogy felelős pozícióban az álmait jóval a realitások fölé helyzete, az ország gazdálkodásának egészébe vetett bizalmat vesztette el. Ez a bizalomvesztés pedig az államadósság visszafizetésénél fáj az adófizetőknek. Nem kicsit, nagyon.

Jogilag már nincs sok lehetőség a rossz makrogazdasági adatokon alapuló költségvetési főszámok megváltoztatására. Az államháztartási törvény azonnali átírásával, a parlament kiiktatásával a kormány még csinálhat egy olyan költségvetést, ami kamu bevételeken alapul, és még beletesz 100-200 milliárd forintos a megszorítás csomagot.

Az eddigi tapasztalatokból merítve biztosan a fűnyíróelvet alkalmazva mindenhonnan elvesz majd egy kicsit, nem érdekli a kormányt az, hogy intézmények már így is a működőképesség határán táncolnak. Nem a húsvágó bárddal kellene elvégezni az életmentő műtétet, hanem sebészi szikével. Lenyesni a felesleges kiadásokat (pl stadionépítés), megnézni az állami forintok hatékony megtérülését, és ott hagyni pénzt, ahol erre valóban szükség van. Nem a tőzsdei cégek árfolyamveszteségét kellene az adófizetőkkel finanszírozni, hanem egy magas színvonalú oktatási rendszert.

Járai Zsigmond és Domokos László még akkor is megalapozottnak tartotta a büdzsétervet, amikor már nyilvánvaló volt annak tarthatatlansága. Nekik vállalniuk kell hibás döntésük következményét, és alkalmatlanságuk miatt le kell mondaniuk tagságukról a Költségvetési Tanácsban. A Fidesznek vissza kell vonnia a stabilitási törvényjavaslatot, amely a Tanácsot a parlament döntésével szemben vétójoggal, így alkotmányos puccs lehetőségével ruházza fel.

Magyarország 2012-es költségvetése halva született és meg is fog bukni – jelentette ki a keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Vágó Gábor.

A politikus indoklásként irreálisnak nevezte a büdzsé alapjául szolgáló számokat, például a tervezett másfél százalékos növekedést vagy a javaslatban szereplő forint-euró árfolyamot. A kormány által előirányzott tartalékokat pedig “édeskevésnek” tartotta ahhoz, hogy a “Matolcsy-féle kiszámíthatatlan gazdaságpolitika” hibáit orvosolni tudják.

Matolcsy hétfőn előadott napirend előtti pinokkiózása, és a Fővárosi Nagycirkusz Bohócügyi Államtitkársága által koordinált adótörvényekről való végszavazás után, a mai napon újabb mélységekbe került a költségvetés hegesztgetés Mekk Elek módszere.

A 10 órakor kezdődő bizottsági ülés alapból negyed órás késéssel kezdődött. A négy napirendből kettőt gyorsan letudott a törvénygyár. Majd a Médiahatóság költségvetéséhez érkezett módosításoknál elkavarodott egy módosító javaslat, amire várt a bizottság öt percet, amíg a teremben keresték, majd kiderült, hogy nem is adta be az illetékes Kulturális Bizottság. A harmadik napirend felfüggesztve.

Következett a 2012-es költségvetéshez érkezett módosítókhoz való döntés. A szomszédos teremben ülésező alkotmányügyi bizottságnál legalább volt egy osztályvezető az NGM-ből, aki képviselte a kormányt, habár semmire nem tudott válaszolni. A költségvetési bizottságban a kormány nem is tette tiszteletét, így negyed óra várakozás következett. Mikor megérkezett egy helyettes államtitkár, hozott magával huszonhat újabb módosító javaslatot, amit a bizottsággal szeretne benyújtani. A tisztelt képviselőknek persze fogalmuk lett volna róla, hogy milyen tartalommal bírnak ezek a milliárdos tételekről szóló módosítók, de természetesen megszavazták volna, mint a kisangyal. Ellenzéki felvetésre legalább a kormány elmondta, hogy mit tartalmaznak a módosítók.

Mindennek tetejébe az ülést vezetés is messze volt a tökéletestől, ezért tíz percenként fél perces szüneteket kellett tartani.

Elég volt a fideszes sufnituningolt költségvetésből! Elég volt a kiszámíthatatlan káoszból! Mikor húz már el Matolcsy a fenébe?

Buldózerrel vitte hétfőn a parlamenthez költségvetési módosító javaslatait az LMP. Vágó Gábor a Kossuth téren azt mondta az újságíróknak, úgy érzik, hogy „a fideszes kétharmad közönyös falát csak egy buldózerrel lehet lerombolni”.

Sajtóhírek szerint költségvetési tervezet helyett csak néhány oldalas, számokat nem tartalmazó irományról tárgyalhatott szerdán a kormány. Az LMP szerint ezzel ismét bebizonyosodott, hogy Matolcsy György hadilábon áll a számokkal, és nem képes kézben tartani még a költségvetést előkészítő folyamatot sem. Az ökopárt továbbra is a parlamenti pártok összehívását és válságkezelő csomag összeállítását szorgalmazza.

Az Orbán-kormány mindent egy lapra tett és vesztett. Az egykulcsos adórendszer nem csak a középosztály jövedelmét csökkentette, hanem a költségvetést is szétrombolta. Ezt a tényt az újabb megszorításokról rendelkező törvénymódosítás indoklásában immáron Orbán Viktor jobbkeze, Matolcsy György is beismeri. Az LMP szerint a helyzet kísértetiesen hasonlít a 2006-oshoz, csak annak beismerése hiányzik, hogy az „elszámolás” nem a véletlen műve volt.

Az LMP álláspontja szerint a Fidesz által kidolgozott alaptörvény-javaslat jelenlegi formájában az esélymegvonás alkotmánya – mondta szerdai, Vágó Gáborral közösen tartott sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor.

Az LMP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője azzal indokolt: meglátásuk szerint a tervezet elveszi a demokratikus megújulás, illetve a gazdasági kilábalás esélyét, nem engedi, hogy egy későbbi kabinet a Fidesz elképzeléseitől eltérő gazdaságpolitikát folytasson, és "bebetonozza a Fidesz szegényellenes és esélymegvonó gazdaság-, illetve társadalompolitikáját".

Mivel a kormány a sötétben tapogatózik, a rendkívüli mértékű hiány pontos okainak felderítésére az LMP a Költségvetési bizottság rendkívüli összehívását kezdeményezi. A kabinet elhibázott számításainak most isszuk meg a levét.

Január-februárban brutálisan magas költségvetési hiány jött össze, két hónap alatt teljesült az egész évre előirányzott hiány nyolcvanegy százaléka. A piaci szakértők által rémisztőnek titulált deficit kapcsán a kormány indoklása nem ad egyértelmű képet arról, miként lesz így fenntartható a költségvetés egyenlege.